Juventus - Empoli kiharang

Két juventino beszélget az Empoli elleni meccs másnapján:

- Nem tudtam nézni a meccset, Milik hülye állíttatta ki magát a 16. percben?

- A lengyel.

- Csecs?

- Nem.

- Hanem?

Nagyjából mi is ilyen értetlenül állunk az események előtt. Vagyis inkább után. És itt már egy esemény utáni tabletta sem segít. Bekaptuk a le(n)gye(l)t, aztán terhesek lettünk. Gondterhesek. Mert amúgy sem voltunk élesek, amúgy is benne volt a pakliban, hogy nyögvenyelős győzelmet fogunk aratni, Milik viszont elintézte a 16. percben, hogy erre ne legyen gondunk. Ha meg kell baszódni, akkor meg kell baszódni, gondolta, és az Empoli térfelén nyújtott lábbal becsúszva próbált labdát szerezni. És bár fentebb feltételeztünk valamit, valószínűleg mégis örök rejtély marad, hogy a szerelési kísérlet elindítása előtt mire gondolhatott a költő.

Labda vót, spori!

Lehet lamentálni rajta, hogy ha ez piros volt, akkor Berardi hasonló megmozdulása miért nem volt az Bremer ellen, vagy hogy miért Fagiolit tiltották el inkább fogadási csalás miatt azután, hogy az ő lábára csúsztak rá hasonlóan? Miért nem hívják segítségül a VAR-t ilyen helyzetekben, csak ha ellenünk kell ítélni? Nos, kedves hölgyeim és uraim, drága barátaim, nos. Ezekre a kérdésekre mind tudjuk a választ: mert plusvalenza, mert Szuperliga. És sajnálatos dolog ez, mert tényleg eléggé ránk hegyezik ki a VAR használatát. De ha valaki hülye, mint Milik tegnap, azt nem menti fel, hogy kire van kihegyezve a VAR. Főleg úgy, hogy ránk van kihegyezve. És Milik a mi játékosunk. Tehát tudnia kell, hogy ő nem fog egy ilyen becsúszást sárgával megúszni. Akár talál lábat, akár nem. Akár elismeri, amit tett, akár nem. (A piros lap felmutatása utáni testbeszéde azt árulta el, nem vitatja egy másodpercig sem az ítéletet. Lehet, hogy Buffon adott neki tippet, jó pénzt fizetnek a bukik egy első félidős Juventus kiállításra? Az öreg nagy mágus.)

"Ha kicsi a tét, a kedvem sötét."

Mondjuk sokkal rosszabb helyzetben nem lettünk az Izé elleni meccs előtt, már ami a bajnoki címért folytatott küzdelmet illeti. Nekik így is úgy is hozni kell(ett volna) a mai 3 pontot a Fiorentina ellen. Ha ezt megteszik, akkor nekünk nyernünk kell ellenük jövő héten. Amit egyébként is kellett volna. Legfeljebb ők jobban rámehetnek a döntetlenre, lévén akkor is pontelőnyben maradnak. De egyrészt Inzaghi nem olyan fajta edző, aki ne győzelemre játszana, másrészt azért nekik egy elmaradt meccsük még van, de az egy Lecce-Genoa duó elleni csörtéjük közé került be az Atalanta ellen. Amire sokkal fáradtabban fognak érkezni, mint mi bármelyik meccsünkre, hiszen még közben az Atléticoval kiBeLezik egymást.
Nagy változás tehát nincs a mi képletünket tekintve: nyerni kell Mordorban, aztán eggyel több pontot szereznünk az összes hátralévő fordulóban, mint ők. Nem lehetetlen, még akkor sem, ha nekik jobb a keretük és stabilabb a játékuk. Ha meg nem nyerünk idén salátástálat, akkor is egészen pofás ez a szezonunk, főleg a keret kialakítását és a pénzügyi helyzet rendezését illetően.

Halló, Keravill? Megjött az NDK turmixgép? A levehető ajtós.

Ettől függetlenül egy kicsit azért a k***a anyját Areknek, a piros lapjával teljesen hiteltelenné tette az egyébként tökéletes prognózisunkat, ami ezek után annyit ért, mint az mArek szotyi. Pedig Marchisio és Giovinco TÉNYLEG nem volt  meccskeretben az ellenfélnél, a Juventus TÉNYLEG gólratörtően játszott, az Empoli TÉNYLEG inkább kontrákra rendezkedett be, és az eredmény is TÉNYLEG egy magambiztos hazai győzelem lett volna.