?
Hopp, itt a kérdőjel, nyugi.
A hatásvadász címek szinte mindig üres és semmitmondó tartalmat álcáznak szenzációként eladva, így mi csak akkor használunk ilyesmit, ha posztot írunk. Nekünk vannak ám elveink!*
Gondoltál mostanában a Juventusra? Milyen volt? Lekókadt tőle, mi? Vagy esetleg egy vigyorgó livornói csaló arca jelent meg előtted? Ha igen, nem vagy egyedül. Ez nem betegség, ez nem a te elméd torzulása, hanem a Juventusé. Vagyis amiről azt hisszük, hogy a Juventus.
Nem fogom bő lére ereszteni, mert biztosan neked is eleged van a hosszú szenvedésekből, amit a szeretett férj/feleség/kutya/gyerek/munkahely/posztíró, de most leginkább a fodbalcsapatunk okoz nekünk.
Csukd be a szemedet....(ha vezetés közben olvasod a blogot, akkor egyrészt NE csukd be a szemed, másrészt az útra figyelj, vazze, tedd le a telót, az sem ér, ha más olvassa fel. Ez nem rájuk tartozik). Szóval csukd be a szemedet. Képzeletben lebegj vissza a múltba. Sok szép és extrafos pillanat közül keresd azt, amikor először érezted, hogy a Juve a te csapatod, hozzád tartozik, te pedig hozzá. Megtaláltuk egymást. Biztosan sok játékosra emlékszel szívesen, mégha már rég nincsenek itt, vagy lehet, hogy nem is voltak a legnagyobb sztárok. Mindenkinek voltak kedvencei.
Valakik, akik valakik kedvencei.
Milyen volt az a csapat? Harcolt a végsőkig? Karakteres játékosok voltak a pályán? Aki kevesebbet tudott, azt is szerettük? Ha nem is szerettük, de nem rühelltük. Még mi is megtettük volna, amit az edző kér. Mert volt benne is valami extra.
Valódi fodbaledző!
Mindent megnyert a csapat? Nem, de mindig úgy éreztük, hogy mindent megnyerhetnek.
Minden megnye...Elnézést, tévesen beszúrt kép!! Calma!
És az ellenfelek? Emlékszünk rájuk? A mindig rinyáló Róma, vagy a sohasem odaérő Napoli, vagy a másodvonalas riválisok, mint a Fiorentina vagy a Lazio. Volt persze komoly ellenfél is, például a Milan. És mindenki kedvence, az Inda. Akkor még nem Inda volt, de visszamenőlegesen ezt megadjuk nekik. Az Inda, akik mindig megvették, akit kell, akik mindig próbálkoztak az edzőkkel, akik mindig MAJDNEM odaértek, akiknek sok igazolásuk besült, akik olykor tudtak focizni, de valamiért MINDIG lemaradtak. Az örök "futottak még", a csalódott arcok, akik mindig a Juvét, a bírót, a sérüléseket, az igazolásokat okolták, mert nekik nem jutott más, csak a győztesek mögötti helyek. Néha közelebb, néha távolabb. Akármit csináltak, nem találták az utat, amelyik utat pedig megtalálták, az sosem előre vezetett, legfeljebb oldalra. Minden évben nyerni akartak, de sohasem nyertek. Micsoda idők voltak! A többiek, főleg a juvésok pedig csak legyintettek. "Ez csak az Inter."**
Csak a szokásos.
Most pedig gyere vissza a szép időkből. Kell egy kis idő, tudom, de megvárunk.
Egyszerű a kérdés: kinek drukkolunk most? Nana, ne vágd rá olyan gyorsan. Biztos vagy benne? Tényleg? Melyik csapat marad le mindig? Melyik csapat a "futottak még"? Melyik csapat konzerválja a sz*rt már szezonok óta? Melyik csapat edzője mondja minden tavasszal, hogy majd jövőre a bajnoki címért megyünk? Melyik csapat igazol le mindenkit nagy pénzért, vagy olyanokat, akik aztán futni sem tudnak néha a jó irányba? Melyik csapat érzi, hogy a bírók is ellenük vannak? Nos, igen, talán már rájöttél. Mi most Inda-drukkerek vagyunk. Ne tévesszen meg a mez meg a név. Az csak álca. Az a mez és a "logó" csak a cél, de nem a valóság. Hiába drukkolsz ugyanannak a klubnak, átváltozott. Ez van. Végül indás lettél.
18+
Hé, te kutya juventino! Én vagyok az apád!
Persze semmi sem tart örökké. Talán egyszer, ha a klubban rejlő erők ismét felszínre törnek, átszakítva a mezt és szétszakítva a logót, talán újra visszaváltozik minden. Mi is. Addig is....fozza!***
*Valahol. De ha megtaláljuk őket, akkor olcsón eladók!
**Itt opcionálisan egy köpés és fejcsóválás is előfordult.
*** no nem Inda. Csak simán fozza!
_clashing_with_Gennaro_Gattuso_(A.C._Milan)_-_20030528.jpg)
