Most már be kell látnunk, hogy a határon teljesen leragadtunk. Szerelmes szirének dala, nyári fesztiválok szédítő zsibongása mellett az is marasztal minket, hogy elképesztő szerencsesorozatunkat nem merjük félbeszakítani. Ez nem egy zöld hullám a kiskörúton csúcsforgalomban, nem, ez sokkal több annál. A sors kegyeltjei lettünk, és hihetetlen szerencsénk van. Külön-külön mindegyikünknek. Beleragadtunk egy szerencsekeréken a jackpotba. Egyszerűen most nincs értelme továbbmennünk.
VMC nyertes Puttó szelvényeket dobál a világhálóra minden óra negyvennegyedik percében, de nem azért mert negyvennégy éves lenne, hanem azért mert a negyvennégy Nicolò Fagioli mezszáma. 44! És minden szelvénnyel nyer, hol többet, hol kevesebbet! Fagiolira csak kicsi Fagyiként hivatkozik és tétjeit úgy teszi meg, hogy sóletkonzervet eszik közben nagykanállal. Egy kalózmódra megkötött baboskendő figyel a fején, és egy másik baboskendőt partedlinek használva óvja szakállát, így zabálja hétpofára minden főétkezésre és azok között a Globus raklapos szállítmányát, amit egy OceanGate drónnal rendelt a határhoz. Rejtély, honnan tudta, hogy nem marad a szállítmány a levegőben. Szerintem ez egyébként rejtett szponzoráció, és influenszerként személyi jövedelemadóznia kellene a szállítmány értéke alapján, de ő ezt tagadja. Mindenesetre a sólet elfogyasztásában mi is szívesen segítünk neki. De csak kendő és előke nélkül. Még a végén a Beatrice is jogdíjat követelne a blog bevételeiből! Szerencsére nem a FIGC hatásköre a döntés ebben az ügyben. Nem mintha nem futná Nagy Feró nyugdíjára vagy a FIGC megkorrumpálására, de a blog egyik alapszabálya, hogy a pénzünk csak a mienk, abból senkinek sem adunk!
VMC minden egyes fogadása nyertes, hol kisebb, hol nagyobb nyereményeket akaszt le virtuálisan, és nem akarja félbeszakítani a sorozatot. Tulajdonképpen igaza van, és mivel a Dolomitok messzeföldön híres a térerőhiányos területeiről, így meghallgatjuk VMC kérését, hogy halasszuk el a továbbindulást ameddig csak lehet. Szerintünk ha beütne a főnyeremény, vehetnénk akár egy új furgont is a csapatnak. Persze ezt csak mi gondoljuk, VMC egy éves barber-shop bérletet akar venni magának Luxorban. Ahányszor erről beszél, mindig emlékeztetjük, hogy egy a célunk, az Igazságmenet, vagyis Takaroggyon! és csak ha ez teljesült, akkor osztjuk szét a fennmaradó pénzt egymás között, természetesen mindenki arra költheti majd a részét, amire csak akarja.
Miközben VMC Puttózik, Tigris a M.A.G.U.S. szerepjátékban veszett el teljesen, egy Allegri Magic őskáosz szimuláció közepén a Nagy Bummot várja, és állítólag nyerésre áll. Nem ismerjük a kártyáit, még az is lehet, hogy igaza lesz, de ha idén a Nagy Bumm Lukaku lenne, akkor nem vagyok személy szerint ebben ennyire biztos. De ha Tigris mondja!
A Grande Moggi blog július-augusztusi hónap (uborkaszezon!) dolgozója mardel, aki Sztárban sztárt játszik online és már továbbjutott az elődöntőbe, ahol a Juventus himnuszt énekli egy dzsessz-zongorista kíséretében. Vagyis egy dzsessz-zongorista kíséri zongorán mardelt. Az elődöntőbe úgy jutott be, hogy Allegri-bál taktikával adta elő a a Pusztaharagosi Hiénák "Dögölj meg te mocskos állat!" című Shakespeare szonett átiratát, mely mű etimológiai elemzése közben VMC arra a következtetésre jutott, hogy a kék és a fekete árnyalataiból gyönyörű szivárványt lehet rajzolni, amivel önfeledten ünnepelhető a Büszkeség és balítélet milánói tragikomédiája. Ez az a mű, amiben a Sátán és a férgek egymástól viszolyogva, de egón túllépve alulsüllyednek önmagukon hogy egy még alantasabb cél szolgálatába álljanak. Többet erről nem mondhatok. Kék és fekete, jönnek a férgek.
Mindeközben én, bombahoppa, egy lepukkant sörautomata előtt állok, és nem is nagyon sürgetem a többieket, mert amikor bedobom a lóvét a gépbe, akkor az automata kidobja a visszajárót a lóvéval együtt és sört is ad. Mindig olyat, amilyet kérek, szerencsére van választék. A nyereményből adok a skacoknak, és játszom még egyet. Három percenként keresek húsz eurócentet, ennyi a visszajáró a kéteurósból, amit bedobok a gépbe indulásnak, benyomom a kiválasztott sör gombját és kapok egy sört. Free. A húszcentest zsebre teszem, húzza már nagyon a zsebemet a sok apró, és a kéteurós érmével újra kezdem a kört. Vagyis óránként nettó négy euró és tíz liter sör a nyereményem. Nem kézműves, de sör. Ennyi sört fél napba telik lefőznöm. Mondjuk az olyan is! De most nem egy félkarú rablóval állok szemben, hiszen karja sincsen a gépnek, és nem is rabol, de a játék izgalma, a győzelem íze és az ingyen sör rabul ejt. Remélem kitart őszig a széria, és jut a csapatnak bőven a szerencsesorozatból és a győzelem ízéből is. Kicsit Sarri feelingem van, kifejezetten hiányzik egy jó eszpresszó (vagy inkább három), de nyerésben vagyok, ilyenkor nem szabad ott hagyni a gépet, most nagyon ad!
Kimondatlan konszenzus köröz a táborhelyünk felett, az Igazságmenetet egy darabig Igazságdemonstrációnak fogjuk hívni, mert ezt az egy helyben toporgást menetnek hívni kurva erős kép lenne. De ami késik, nem múlik, hamarosan kiürül a sörautomata, akkor nekem is keresni kell valami egyéb elfoglaltságot, túl hosszú az élet ahhoz, hogy unatkozzak. A Sztárban sztár döntője is véget ér lassan, lehet, hogy borostás lesz a győztes, mint egy rendes Euróvíziós fesztiválon. Vagy ez szakállás poén lenne? Fagiolinak én odaadnám a fekvőnyolcast, akkor VMC is kiszabadulna végre a Puttó mezőkről, utána már csak Tigrisnek kellene az asztal alatt odaszúsztatni egy Küldetés kártyát, természetesen Torinó helyszínnel és dupla Diadal-ponttal. Sajnos mindez egyszerre négyünknek nem lesz könnyű.
Lehet, hogy alkut kötök a többiekkel, mi lenne, ha nem mennénk el Torinóig, hanem Udinében nyújtanánk át a petíciónkat? Mondjuk augusztus huszadikán?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.