Elbuktunk – Igazságmenet 9. rész

Milánó porig égett.

Annak idején, a Krisztus utáni 64. évben, július 18-án felütötte fejét a történelem második legismertebb tűzvésze Rómában. Idén nyáron ennek a borzalomnak mintájára mi megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy Milánóban is megidézzük ezt a valaha volt legnagyobb tűzijátékot, és e célból az elavult fegyvereink költséges újrahasznosítása helyett azok interakcióban történő totális megsemmisítése mellett döntöttünk. Mint majdnem kétezer évvel ezelőtt, most is a stadionnál csaptak fel először a lángok, csak ezúttal nem a Circus Maximus, hanem a Moratti Fogai Múzeum volt a helyszín. Ahogy lassan szétterjedtek a lángok és vörösbe öltözött a város, mi öten azbeszt védőöltözeteinkben örömittasan összekapaszkodtunk és ahelyett, hogy közömbösen bámultuk volna a lángokat mint ötletadónk, Nero, az első évszázad negatív hőse, inkább diadalittas felolvasást tartottunk a Grande Moggi Blog első negyedévének legjobb pillanataiból. Néha egy-egy távoli robbanás zaja megakasztotta a felolvasásunkat, de könnyű szívvel vártuk ki amíg elül a robaj. Három napig tartott a felolvasás, a legszebb műveket többször is elismételtük, aztán ahogy a füst elült, új dress code-ot hirdettem és felvettem a legszebb öltönyöm. A belső zsebéből előkaptam egy szájharmónikát és a porig égett város szörnyű látványától ihletetten belekezdtem a Volt egyszer egy vadnyugat örökzöld témájába. A többiek filharmonikán kísértek. Amikor körbenéztem meglepődve állapítottam meg, hogy mennyien csatlakoztak hozzánk a nemes küldetésben.

Közösen felidéztük a vadnyugatot, de bár ne tettük volna, a dallam hallatán lassan zombik keltek ki a hamu alól, és koordinálatlan, szaggatott (staccato, nemegyenes vonalú, egyenletlen) mozgással a stadion romjai mellett egy óriási obeliszket emeltek a magasba mindenféle obskurus szerkezetek segítségével. A tojás formájú obeliszken egyszercsak fentről lefele repedések futottak végig és kékes ragyAgással felnyílt a teteje. Irgalmatlan bűzfelhő lengte be a tájat, a gonosz újraéledt, kikelt a zombikbébi! A fészek fekete lyukká vált és beszippantotta magába a közvetlen környezetét, miközben mesebeli kisgömböcként elkezdte felfalni Milánó romjait. Mindig van lejjebb.

Mindezek láttán rádöbbentünk, hogy hiábavaló volt minden. Pedig tényleg mindenünket beleadtuk, felégettük a szárazon tartott puskaport, napalmmal lehoztuk a csillagokat az égről, mégis meg kellett értenünk, hogy a gonosz mindig újraéled, sosem lehet teljes a győzelmünk. A tűzijátékunk is éppen csak felért a globális dobogóra. A világtörténelem legnagyobb tűzvésze ugyanis 1960 nyarán tombolt Milánóban, amikor a Juventus nem csak megnyerte a bajnokságot, de az Intert is 9-1 re verte a bajnokság végén.

A milánói szurkolók ezt nem tudták megemészteni, ezért tűzzel emészttették fel a saját városukat. Furcsa néplélek a lombard, semmit sem csinál saját kézzel! Sajnos a gonosz sosem tér nyugovóra, minden összeomlás után újraéled.

Küldetésünk a vége felé járt, és immár tudtuk, hogy nem járhatunk végleges sikerrel, a céljaink részben vagy egészben meghiúsulni látszanak. Nézzük csak!

1. Milánó megsemmisítése 

Látszólag pipa, gyönyörű pop-up/destroy fesztivált rendeztünk, de csak három napig tartott a nyár, a sötét oldali dimenziók sérült szövetei szinte azonnal megkezdték az öngyógyítást, a gonosz sosem kushad.

2. Mindennap aktuális prémium tartalom a blogon

Nézzük csak, hány ingyenes megjelenésünk volt eddig. Ötvennégy! Mindössze ötvennégy! Még egy önkéntes alapon szerveződő hajléktalanellátóban is kevés lenne ez a közjóhoz hozzájárulási mennyiség. 

Mikor indult a blog? Százkilenc napja. Végezzünk el egy látszólag egyszerű matematikai műveletet.

109/54=2,018

Vagyis még ha lefele is kerekítenénk, akkor is mindössze két naponként kerül ki egy-egy új bejegyzés. Hát mi ez? Talán egy költséghatékony hetilap?! FourFourTwo új köntösben?! Nem, sajnos nem! Akárhogy nézem, ez is bukta. Azt hiszem, szükségünk lesz valami serkentőszerre, amitől gyakrabban, nagyobbakat és szebbeket tudunk kanyarítani.

3. Végül, de nem utolsósorban

ALLEGRITAKAROGGY!!!

Itt sajnos nem kell sokat lamentálni. Mister Takaroggy még mindig Allegri. Hiába bombahoppa jelentkezése a Juventus vezetőedzői posztjára, hiába az Igazságmenet, hiába minden. Be kell látnunk, a direkt konfrontáció, a szándékos tükörbeköpés, a falloszpenge merőleges használata mind-mind kontraproduktív. Bukta³! Új stratégiára van szükség. Csak a Grande Moggi blog olvasói ismerhetik az eseményeket zeitnahe. Fünfundfünfzig Minuten später als geschehen. Kvázi rögtön. Új stratégiára van szükség! Be kell épülnünk a Juventus szervezetébe. 

- VMC a J Medicalban kap fontos pozíciót. Gyógytornász, csontkovács és masszőr feladatokat fog ellátni. Jelszó: Pogba-here-fogva!

- Az aranykalászos gasztrodietetikusi feladatokat mardelre bízzuk. A tripla jelszó kombináció: Körtés-chilis-chutney (a végbélben is fog hatni).

- Tigris, édes, kicsi Tigris! Ő bizony a céltalan rombolásért és a tartalom-menedzsmentért lesz felelős. Rá bízzuk a Juventus.com honlapot!

- bombahoppa a jövőben a FIGC-nél fog betölteni döntéshozói feladatkört.

AZ ELSŐ ÉVAD VÉGET ÉRT