Olaszország negyedik legnépesebb városának története jóval időszámításunk előtt kezdődött. A taurinok – más megközelítésben a Taurini – egy kelta-ligur törzs volt, akik a Pó folyó felső völgyében telepedtek le. Polübiosz görög történetíró és filozófus, a hellenisztikus időszak egyik legnagyobb gondolkodója volt az első, aki feljegyezte a „bika törzsének” megjelenését a térségben (Kr.e. 1-2 sz.).
Kezdődött ott ugyanis, hogy néhány elmélet szerint a várost Phaeton fáraó alapította, aki Apisz, a bika istenség tiszteletére emelt e helyen templomot. A folyóknak is hatalmas szerepük volt a kiválasztásnál, hiszen a víz, mint földi elem, átjáró közeg a világok között. Nem beszélve arról, hogy a fekete- és fehér mágia által formált földrajzi értelemben vett háromszög déli pontja is itt kapcsolódik össze. A háromszög testét pedig, ezoterikus értelemben csupán egy háló fedi el, sejtetni véli, mi rejlik alatta, de a kíváncsi szemek elől mindig takarásban.
Torinónak több mágikus helyszíne is van, pozitív és negatív energiák találkoznak ezeken a helyeken, itt mindennek két pólusa van. A város fekete központja a Piazza Statuto, ami egy római korú hatalmas temetőre épült, továbbá, évszázadokon keresztül hajtottak végre a téren nyilvános kivégzéseket. A mai napig árnyak és szellemek tartják rettegésben a helyieket.
Aztán ott van mindjárt az ellen pólusa, a Piazza Castello-n található Tritón-kút, ami a fehér, erőteljesen pozitív erők gyűjtőhelye és egyben központja. Éjszaka, kivilágítva, csodálatos látványt nyújt. Természetesen nem lehet elmenni a dóm mellett sem, ahol Krisztus halotti leplét őrzik, de az nyilvánvalóan egyházi intézmény ami, a hosszú évek alatt elvesztette spirituális jellegét és turisztikai látványosságra redukálódott, felbecsülhetetlen, eszmei értéke. Továbbhaladva belebotlunk a Gran Madre-templomba, amiről úgy tartják, hogy a bejárati szobrai őrzik a Szent Grál-hoz vezető út titkát. Persze olybá tűnik, olyan ez, mint egy védvonal, de sokan úgy gondolják, hogy ezen halotti ereklyék kendőzetlen és öncélú mutogatása vonzza oda a démoni lelkeket, akik áhítattal, nyálcsorgatva várják a megfelelő pillanatot, arra, hogy elragadják az ártatlan lelkeket
Gondoljunk bele, hogy ha, ekkora erők csapnak össze a föld felett, mi lehet a föld alatt? A városközpont alatt ugyanis számtalan természetes és ember alkotta, vájta alagutak futnak össze, egy újabb világot képezve. Az ókortól kezdve tartottak itt mindenféle mágikus rítusokat és titkos eseményeket, nagy riadalmat okozva, egy-egy ilyen, félresikerült össznépi trepni után. El tudjuk képzelni mit gondoltak az utca emberei, mikor meghallották, hogy a talpuk alól, a föld mélyéből előtörő hangok, tulajdonképpen emberi hörgések és kiáltások. Megnyíltak a pokol kapui, és jönnek a sötét erők katonái, hogy egészben felfalják a csecsemőket és asszonyaikat. Méltán érdemelték ki ezek az alagutak az alkimista barlangok nevet, utalva a ténylegesen lezajlott, végbement kísérleteknek köszönhetően. Paracelsus és Fulcanelli, illetve a legendás Cagliostro is itt, ezeken a helyeken tevékenykedtek. Bűvölték a kristálygömböt és forralták a különlegesnél különlegesebb főzeteket.
A derbi pedig derbi, azt mindig meg kell nyerni. A sok, fitymahuzogató kisköcsög, ha nem harap füvet ma és nem döglenek meg a gyepen akkor a kurva anyját mindenkinek. Még nem döntöttem el, hogy megnézek-e végre végig egy meccset, de ha esetleg mégis rászánom magam és egy löttyedt szart fogok látni, beállok szépen a „Takaroggyon klubba”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.