bombahoppa válaszol: a sérülésekről II.

Depressziós AI 

Nem szeretünk semmiért fizetni, ezért a múltkori zárlat után nem fizettünk a VMC modulért, amúgy sem a sportsérülések rehabilitációja érdekel minket, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan lehet elkerülni a sérüléseket.

(blogszerkesztőség typing)
– Na végre, Bombahoppa, letelt már a zárolt időszak?

– Kérlek, kis betűvel írjad a nevemet, tudjátok, mint nemecseknek. 

– Jajmárbaszki, de sértődős vagy.... na jó... bombahoppa, letelt már a zárolt időszak?

– Na végre, ez így már jó, erre kérlek figyelj ezentúl. Így már jó, kis b, mint bikkmakk. Kis bé. Nos, az első kérdésre a válaszom igen, kettő kérdésre ma is ingyen válaszolok. Várom a második kérdést.

((blogszerkesztőség typing)

– Emlékszel, múltkor a sportsérülésekről volt szó, az érdekelne, hogy hogyan lehetne csökkenteni a sérülések számát, esélyét?

(GMB free modul internetes ellenőrzés)

– Na, ez egy nagyon jó kérdés, nézzük csak részletesebben. A futballsérülések megelőzése egy tudatosan felépített, több pillérből álló stratégia, amellyel akár 30–50%-kal is csökkenthető a komolyabb szalag- és izomsérülések kockázata. A modern labdarúgásban a prevenció már nemcsak a meccs előtti nyújtásból áll, hanem komplex edzésmódszertant jelent.

A nemzetközileg elismert protokollok alapján a leghatékonyabb megelőzési módszerek a következők:

1. A strukturált, dinamikus bemelegítés bizonyítottan hatékony bemelegítő program, amely teljesen kiváltja a hagyományos, statikus nyújtásra épülő bemelegítést. Három fő részből áll:

• Futó gyakorlatok (8 perc): Lassú tempójú futás aktív nyújtással (pl. térdemelés, sarokemelés, csípőnyitás)Erősítés, pliometria és egyensúly (10 perc)
• A törzs (core) és a láb izmainak erősítése, felugrások, valamint a helyes talajra érkezési technika gyakorlása.
• Intenzív futás (2 perc): Gyors irányváltások, sprintek és hirtelen megállások.

2. A specifikus excentrikus izomerősítés az izomhúzódások és szakadások jelentős részét sikeresen megelőzheti. Két kulcsfontosságú gyakorlat van, amit mindenkinek végeznie kellene:

• A térdhajlító (combhajlító) izomzat excentrikus erősítése. Térdelő helyzetből, rögzített sarokkal kell a testet lassan előreengedni. Ez a gyakorlat a hamstring sérülések első számú ellenszere.
• Az ágyék és a combközelítő izmok erősítése oldalsó plank helyzetben, az egyik lábat egy padra vagy partnerre helyezve. Drasztikusan csökkenti a futballistákra oly jellemző lágyékhúzódásokat.

3. A boka- és térdszalagok védelmében az ízületi helyzetérzékelést (propriocepciót) kell fejleszteni.

• Egyensúlyozó gyakorlatok: Instabil eszközökön (pl. Bosu labda, egyensúlyozó párna) végzett egylábas gyakorlatok. Segítenek abban, hogy a boka és a térd reflexszerűen és gyorsan reagáljon a rossz talajra érkezésekre vagy a pálya egyenetlenségeire.
• Helyes talajra érkezés: A pliometrikus (ugró) edzések során az edzők figyelik, hogy a leérkezésnél vagy irányváltásnál a játékos ne engedje befelé bicsaklani a térdét, mert ez az ACL (elülső keresztszalag) szakadásának legfőbb oka.

4. Kiemelten fontos a terhelésmenedzsment és regeneráció, ugyanis a sérülések jelentős része a fáradtság számlájára írható, amikor a figyelem lankad és az izomzat már nem képes elnyelni a becsapódási energiákat.

• GPS alapú követés (pl. Catapult): A profi klubok ma már mikrochipeket használnak a játékosok edzés- és meccsterhelésének (sprintek száma, gyorsulások, szívritmus) monitorozására. Ha a terhelési mutatók kiugróak, a sérülésveszély előre jelezhető, és a játékost pihentetik.
• Megfelelő alvás és hidratáció: A dehidratáció rontja az izmok rugalmasságát. Az alvás hiánya pedig lassítja az idegrendszeri regenerációt, ami rontja a reakcióidőt a pályán.
• Levezetés és statikus nyújtás: Az edzés végén végzett hengerezés (SMR), könnyű kocogás és statikus nyújtás segít visszaállítani az izmok nyugalmi tónusát és gyorsítja a salakanyagok kiürülését.

5. Unortodox metodikák

• A fitymalazítás az egyik legfontosabb tevékenység, amely az évszázad meccseinek visszanézése előtt nélkülözhetetlen óvintézkedés. Ez a fitymaszakadás egyetlen hatékony, orvosilag igazolt ellenszere.
• A sörös öblítés, a belsőleges aranykeresztes borogatás, vagyis gyógyfüves Unicumos gyomorgyógyfürdő és a klasszikusok végtelenített, periodikus megtekintése az önkárokozás és a depresszív látástólvakulás hatékony ellenszere.

(blogszerkesztőség typing)

– Hú micsoda meccsek, Bombahoppa, neked tényleg volt már fitymaszakadásod?

– KISBÉ BAZMEG!

– ...na jól van te érzekeny, defektes AI ügynök, remélem a fejlesztők már dolgoznak ezen a faszságon, de legyen meg az akaratod, legyen kis bé, bombahoppa, neked tényleg volt már fitymaszakadásod?

(GMB free modul késleltetett ütemben válaszol)

– Sajnos elfogyott a rendelkezésre álló keret, bővítsd a felhasználói csomagot a VMC modulra vagy 24 óra elteltével ismét rendelkezésere állok.

(Tigris Willis utólagos kiegészítése a poszthoz:)

– Pont ez a baj, hogy elfogyott a rendelkezésre álló keret!

bombahoppa válaszol: a sérülésekről

BROKEN bones

Nem bírtuk tovább, létrehoztunk néhány új Grande Moggi Blog AI ügynököt csak nektek. A nem fizetős "bombahoppa"  modult egyből le is teszteltük.  Alább közzétesszük a beszélgetést:

(blogszerkesztőség typing)
– bombahoppa mit tudunk a futballsérülésekről?

(GMB free modul internetes ellenőrzés)
– A futballsérülések leggyakrabban az alsó végtagokat érintik a hirtelen irányváltások, a sprintek és a fizikai kontaktusok miatt. A labdarúgásban általánosan előforduló sérülések a könnyebb izomhúzódásoktól a súlyos, akár műtétet igénylő szalagszakadásokig terjedhetnek.
Futballsérülés lehet:
Izomhúzódás és -szakadás Leggyakrabban a combhajlító (hamstring) vagy a vádli izmait érinti a hirtelen gyorsításoknál. Enyhétől a súlyosig; néhány naptól több hétig tarthat.
Bokasérülések, vagyis bokaficam, bokaszalag-nyúlás vagy -szakadás, amely rossz mozdulat vagy rándulás miatt alakul ki. Pár hét pihenőtől (ficam) a több hónapos kihagyásig (szalagszakadás).
Térdsérülések is előfordulhatnak, úgy mint, keresztszalag-szakadás (ACL), oldalszalag-sérülések vagy meniszkusz (porcgyűrű) szakadás. A legsúlyosabb sérülések esetén a műtét utáni felépülés gyakran 6–9 hónapot vesz igénybe.
Achilles-ín-sérülésnek is előfordulhat, például  az ín gyulladása vagy teljes szakadása hirtelen megindulásnál. A szakadás azonnali műtétet és hosszú hónapok rehabilitációját igényli.
Zúzódások, kontaktsérülések lehetnek az ütközésekből, becsúszásokból eredő lágyrész-sérülések, valamint ritkább esetben csonttörések (pl. sípcsonttörés).

(blogszerkesztőség typing)
– futballsérülés lehet a depresszió, az önmegvakítás, vagy szélsőséges esetben a fitymaszakadás?

(GMB free modul nem gondolkozik, egyből válaszol)
– többször volt virtuális fitymaszakadásom, amikor a Juve best of meccseket néztem, de persze mostanában inkább depresszióval küzdök, annak is a klasszikus bipolár verziójával, vagyis meccsnap meccs előtt minden fasza, aztán meg nem. Önmegvakítás, igen, amikor éppen nem kötőtűt használok a retinámon, akkor kétszázas csiszolópapírral polírozom a szaruhártyámat. Szuperül ködösít.

(blogszerkesztőség typing)
– bombahoppa, hogyan lehet hatékonyan kezelni a futballsérüléseket?

(GMB free modul nem gondolkozik, egyből válaszol)
– Sajnos elfogyott a rendelkezésre álló keretetek, bővítsétek a felhasználói csomagotokat a VMC modulra vagy 24 óra elteltével ismét rendelkezésetekre állok.

(blogszerkesztőség typing)
– Mi a faszom az a VMC modul?

(GMB free modul nem gondolkozik, egyből válaszol)
– Na jó, kell a pénz. Szóval a VMC modul előfizetéssel kiválthatjátok a Grande Moggi Blog előfizetés egy részét, VMC a sportsérülések rehabilitációjára specializálódott modul. 

CALLBOY: REHAB

Juventus - Atalanta beharang

Minden törzsolvasónk tudja, hogy időutazók vagyunk, szóval senkit nem fog meglepni, hogy utólag jön a beharangozó. De egy éles csavarral mégis csinálhattok úgy, mintha meglepődnétek, és alant, a kommentmezőben kifejezhetitek csodálkozásotokat, hogy minő újdonságot vezet be már megint a Kedvenc Blogotok.

8 éve nem vertük meg az Atalantát hazai pályán. Itt az ideje, hogy megszakítsuk ezt a méltatlanul hosszú sorozatot! Jó, lehet, hogy nem teljesen véletlen, hogy ebből a 8 évből 8-at Gasperini volt az Atalanta edzője, amikor megfirkáltak minket. Na de mostmár nem az ex-Juve játékos ül a bergamoiak kispadján, úgyhogy pont alkalmas arra az idő, hogy elhessegessük ezt a rémálmot Zebriából. Amúgy is megérkezett a Juventus következő (de)generációja, hogy visszahelyezze az Öreg Hölgyet a Világ Legdicsőségesebb Klubjainak pantheonjába.

Hát b*sszátok meg, mikor nyert utoljára 5 góllal a csapat BÁRMILYEN nemzetközi tétmeccsen?!? Az emlékeimben nincs meg, de a ChatGPT-t sem merem megkérdezni, mert kiderülne, hogy a PSG-t mészároltuk le utoljára ilyen arányban még a 96-os európai szuperkupáért. Ráadásul akkor nem olyan tartalékosan, amilyenre most a Sors kárhoztatja kedvenceinket. Ha ez nem ad extra löketet ennek a formálódó, összeszokóban lévő, megtizedelt brigádnak, akkor semmi. Nem lehetünk örökre anyátlanok-apátlanok!

Az Allianz Stadium gyepén egész este pattogni fog a srácok lasztija, belefele Carnesecchi kapujába bele! Nem sokszor, de pont annyival többször, amennyivel kevesebbszer gurul majd be Vicarioébe. Hát ki a bré lőne náluk gólt? Az agyontetovált lépegető exkavátor? Lucumí zsebre teszi. Vagy a szőrtelen heréjű balga belga a jobb szélről? Még ha Celik-bolik vele szemben a védő, akkor se tud micsinálni. Vagy esetleg Samardciz beveri 30-ról bosszúból, amiért annak idején nem vettük meg? Nem Szoboszlai az, hogy ilyet tudjon. Nem kell hát depressziósnak lenni.

Inkább ébredni kell! Nem lehet több napot elvesztegetni az életünkből arra, hogy szeretett csapatunkat temessük. Mellé állunk, és támogatjuk, ameddig el nem jön a végítélet és csak egy csepp vér is áramlik még kihűlőben lévő testünkben! Ha pedig az is kicsordult, akkor feltámadunk. Fel, támadunk! Forza Juventus per sempre!

Feri válaszolt! De ez nem fontos.

Sokszor nem tudom, hogy mit kell tudni, ezért például elmentem múlt héten a könyvtárba, hátha megtudok valamit. Addig nézelődtem, amíg szembejött velem két könyv, az egyik persze a sörről szólt, a címe Sörivóknak való (Emil Ulischberger, Mezőgazdasági Kiadó, 1982) a másik meg egy klasszikus, a Posta, szerzője Bukowski, főszereplője Chinaski, ő az, aki többet nőzik, de kevesebbet iszik nálam, igaz, én Chinaskihoz képest bélahím vagyok.

Megszívod!

Az utóbbi könyvet, a Postát két nap alatt kiolvastam. Persze ennek a bejegyzésnek az alapfelvetését, hogy nem tudom, hogy mit kell tudni, ez sem oldotta meg, most sem tudom még. Ezért klasszikusokat olvasok, Gyurcsány Ferenccel levelezgetek, szóval repül az idő és legutóbbi levelemre Feri nyílt levélben válaszolt, azt mondja, hogy az istenek a fejükre eshetnek. Szerintem nem ránk gondolt, nyílt levelet írt, tele utalásokkal  (tagdíjat ebben a hónapban már nem kell fizetnetek!).

Senkinek sincsen napszemüvege!

De mit válaszolt Feri? Igazából nem nekünk írt, hanem az istenimitátoroknak, ez egy szép új szó, eddig nem ismertem, de mi nem is vagyunk imitátorok, nem vagyunk mi istenek, nincs is mit veszítenünk. Tigris többek között például már elveszítette a láncait, a nyolc végtagú gyógyfakírmasszőr VMC elvesztette egy kezét (lett helyette egy varkocsa), mardel a szeme helyett már csak kézzel szórja a villámokat, én meg a zebrasávos nyulamat fotózgatom meccsnézések helyett, csak basszameg elfelejtettem filmet fűzni a Zenitbe. Ferire több szót nem is vesztegetnék, akit érdekel, keresse meg a Feri válaszát, megtalálja ott, ahova való, a Facebook-on. Minket ott nem találtok meg, és tudjátok miért? Azért, mert mi itt vagyunk!

Itt vagyunk!

Igen, meg is érkeztünk a második basszameghez (a basszamegek azok olyan dolgok, mint a mérföldkövek, addig gyűjtögetjük, amíg meg nem érkezünk az úticélhoz). Szóval basszameg, lassan összeáll a J-Medicalban a csapat, már kapusunk is van.

Az istenek kapcsán azért meg kell jegyeznem, hogy a mai ellenfelünk, az Atalanta a nevét a görög mitológia egyik nőalakjáról, Atalantéról kapta. A legfontosabb tudnivaló a csapatukról az, hogy nekik három sérültjük van, nekünk meg majdnem egy csapatnyi.

Más mondanivalóm nem is nagyon maradt, még keresek valami fasza zenét és beszúrom ide nektek kedvcsinálónak a ma esti meccsre, ami most korábban, este hatkor kezdődik, így ügyes időzítéssel akár el is feledkezhettek róla. Én szóltam!

Twilight of the Thunder God

ELkúrtuk

Sassuolo–kiharang és EL–beharang helyett alább olvashatjátok a Juventus és Grande Moggi Blog "Balatonőszödi beszéd"-ét, ami pontosan így, ugyanakkor teljesen másképp hangzott el a Sassuolo meccsen történtek miatt felállt válságstáb által rögtönzött szívfakasztóan őszinte bloggyűlésen.

Külön köszönet illeti a stilisztikai keretezésért a 2006-os Gyurcsány Ferencet. Egyúttal nyomatékosítjuk, hogy a vastag betűvel kiemelt tartalmak nem Feri gondolatai.

bloggyűlés, mardel, VMC, Tigris, bombahoppa és sokan mások

Az amit el tudtam nektek mondani itt egy órában, sőt talán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem az egész átigazoláspolitikánk. Az természetesen nem képes magába foglalni egy sor dolgot, amelyet meg kell tenni és nem képes visszaadni az egyébként szükséges kommunikációnak azt a sokrétűségét, ami kell a sikerhez. Ezzel együtt is a figyelmeztetést és a tanácsokat ez ügyben köszönjük szépen.

Transz Feri = transzfer I = OKOS átigazolás

Ha őszinte vagyok hozzátok, akkor azt tudom mondani, hogy tele vagyunk kétségekkel. Hogy a magabiztosság mögött ott van az őrlődés és a gyötrődés. Egészen pontosan tudom, hogy mindaz, amit csinálunk, az nem lesz tökéletes. Hogy egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik a nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom. Tudom az első kettőt. És egyszerre kell megpróbálni előre vinni ezeket az ügyeket, fenntartani közöttünk az együttműködést, a jóhiszeműséget, biztosítani az online közösségek támogatását, fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit, és vezető publicistáit, hogy mire számíthatnak. Bevonni őket ebbe a folyamatba. Megtanulni nem fölszisszenni minden pillanatban, és menni előre.

…

Amit meg lehetett csinálni az elmúlt időszakban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy …. előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni véletlenül egy győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. Úgy őriztük a blog egységét tavaly nyár óta, és mögötte mondjuk a szakmai egységet, mint soha ebben az elmúlt években. Vagy talán sose. Természetesen mindaz, amit tudunk, az anyagaink kidolgozottsági foka hagy maga után kívánnivalót. Igen. Igazatok van. Pontosan tudjuk mi azt, hogy rengeteg kockázattal nézünk szembe. … Nem baj, hogy mondjátok, de higgyétek el, tudjuk. Egy nagyon szűk csapat dolgozik Grande Moggi mögött – öt-hat-hét ember. Reggeltől éjszakáig. A szó legszorosabb értelmében. Hogy nehogy baj legyen. Őrületbe kergetjük egymást bizonyos pontokon, hogy összeszedjük a szükséges mennyiségű pénzt. És én magam, amit korábban egy évig nem tapasztaltak tőlem, az elmúlt egy hónapban talán háromszor kezdtem el üvöltözni és kiabálni, nem bírva mindennek a feszültségét a tárgyalásokon. Nem a többiekkel, hanem amikor mennek a szakmai egyeztetések, hogy húzzatok már a p….ba ezzel. Gyerünk előre.

…

Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még csapat nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl a csapat lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Juventus valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit évekig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős sportszakmai intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a statisztikákat a végére. Semmit. Ha el kell számolni a szurkolóknak, hogy mit csináltunk évek alatt, akkor mit mondunk? Természetesen a dolog az nem szépen, nyugodtan, aprólékosan fölépített. Nem. Nem. Őrült lóhalálában készül, mert egy darabig nem csinálhattuk, nehogy kiderüljön, most meg már olyan rohadtul kell csinálnunk, hogy majdnem belegebedünk. Aztán lassan fölbukunk. Mert nem bírjuk jobban a tempót. Ez a helyzet.

…

Nézzétek. A dolog az úgy áll, hogy a legrövidebb távon nincsen választás. A szurkolóknak igaza van. Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, az UEFA és a FIGC támogatása, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. És persze még gondolkodhatunk nagyon sokáig, meg kib….ott sok elemzést el lehet végezni, hogy melyik szurkolói csoportot hogy fogja érinteni(?), azt tudom nektek mondani. Nem tudunk még hetekig elemezni gyerekek, nem tudunk. Az első nap meg kell mondani, hogy mit kell csinálni azért, hogy ebből még idén kiigazítás legyen…

Elemezgethetek még egy pár hétig, aztán majd jönnek, akiknek az a szakmájuk és azt mondják, hogy ők már elemezték. A Juventus le van írva. Ezért annak az előrebocsátásával, hogy amit csinálunk, az messze nem tökéletes, nem tudok nektek B verziót mondani.

Aki a Grande Moggi Blog környékén befolyásos véleményformáló sportszakmai ügyekben Puzsértól Benitóig, Kéritől Dartiig, Zoli10-től a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozunk. Hű, a hétszázát neki. És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak. Vessünk ki havidíjat mindenkire. Tudjátok, hogy mennyi jön be havidíjból, ha minden olvasóval megfizettetjük, ami 5 millió forintnál drágább? Alacsony értékhatárt mondtam, nem 100 milliót, ötöt. És egyébként még odaadjuk még a promóciós szállítóknak azt az 52 milliárdot, ami a blogpólóból bejön, mert akkor azt oda kell nekik adni, már most az ő bevételük. Az egésznek az egyenlege kevesebb, mint 20 milliárd forint.

Oda jön hozzám a magyar blogszféra talán legbefolyásosabb üzletembere, Benito. Hatalmas nagy hanggal, hogy: olvasom  egy tanulmányban, hogyha a Biankát bezárjuk, akkor 700-800 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Mondom: Benitókám, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnál számolni, áldjon meg a jó Isten. Odajön Puzsér barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a blogpóló ÁFA-mentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az ÁFA visszaigénylés intézménye … és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány.

…

Általában sok kritika van, hogy a rendszer nem eléggé kerek, nem eléggé konzisztens, mindenkinek van ötlete, hogy akkor mit vegyünk ki belőle, hogy a maradék konzisztensebb legyen és máris éppen csak harmadannyi pénz van, mint amennyit össze kell szedni. Ja? Úgy én is tudok konzisztens lenni. Ja, úgy én is tudok konzisztens rendszert. Csak az a problémám, hogy nem 50 milliárdot kell összeszedni, hanem, nem mondom meg, hogy mennyit. Hát ez a baj. Ráadásul mindezt valahol úgy kell megtenni, hogy amit akarunk csinálni hosszú távon, azt ne keresztbe verje.

Bogyókák. Nem vagyunk tökéletesek. Egyáltalán nem. Nem is leszünk. Nem tudom nektek azt mondani, hogy minden rendben lesz. Azt tudom nektek mondani, amit mondtam az utolsó egy évben. Hogy ami tisztességgel megcsinálható, ami a tehetségünkből kitelik, mert nem játszunk Bajnokok Ligája meccseket, mert az energiáinkat nem arra fordítjuk, hogy egymással szarakodjunk, mert nincsenek külön érdekek, amik egyébként nem bírná ki közöttünk a nyilvánosságot, mert nem valamit akarok veletek elintézni.

Az a csapat, akire rábíztátok ennek a blognak a vezetését, az a csapat képes nagyjából erre a teljesítményre. Képes nagyjából tartalmat adni. Lehet, hogy van egy másik csapat, amelyik tud mást. Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat. Nem leszünk rá képesek. Ha belegebedünk, akkor sem. Nagy munka van, tisztességes munka van egymás között. Muszáj megcsinálni. Nem beszélek az Új Blogszféráról, a fejlesztésekről, határon túli szurkolókról, a sportszakmai szervezetekhez fűződő kapcsolatról és még ezer dologról, mert a nagyhoz képest ma nem ez a legfontosabb. Mindegyikben érdemi, jelentős és mély javaslataink lesznek. Egyik-másik meglepetést is fog okozni. De az egészhez képest, amit el kell döntenünk egymás között, nem ez a legfontosabb. Reform, vagy bukás. Nincs más. És amikor azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek a Juventusról, beszélek az olasz fociról, és nagyon őszintén mondom nektek, beszélek magamról is.

BUKTA

És akarok most egyetlenegyszer mondani nektek három percet. Ezt legfeljebb még egyszer fogom elmondani nektek. Fantasztikus dolog tartalmat csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy blogot csinálni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a blognak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva szép új tik-tok világban. Hogy nem kell beszarni reels-től, meg a YouTube-tól és tanulja most már meg magát nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb része volt. Most az adja, hogy történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok. Egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e, én személy szerint. Egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francban lesz majd az útiköltség elszámolásunk, b….a meg. Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a kommentszekciókban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva blog. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes bloggernek lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Csak azért. Egzisztenciát lehet még találni sokat.

Tudom, hogy nekem ezt könnyű mondani. Tudom. Ne vágjátok mindig a képembe. De csak azért érdemes. Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha igazi blogot csináltunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni. Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással megcsinálni. Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogyha vitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom a Grande Moggi Blogot bántani. Soha. De csak azért érdemes csinálni, hogy hozzányúljunk a nagy dolgokhoz. Elmagyarázni és majd hosszú bizottságokban ücsörögni és majd új munkabizottságot tartani, aztán majd kideríteni, hogy soha egyetlenegy új témában nem tudunk megállapodni, mert újra csak azok a kompromisszumok születnek meg, ami lényegében a semmittevés kompromisszuma, hogy fönnmaradjon, ami eddig volt. Mert minden más sérti valakinek az érdekét. Ahhoz másik madám kell. Ez az én imádatomat nem fogja megváltoztatni, egyáltalán nem. Én nem fogok naponta fölállni. … Amíg van benne erő és megyünk előre, addig igen, és egyszer meg nagyon csöndben elmegyek. Nem érdemes másért. Mindenki döntse el magában, hogy 4-500 ezer forintért csinálja a dolgot, ami kurva fontos, különösen, ha az embernek már egyébként nincsen más szakmája, csak ez, tudom én. Hogy képes-e az elmúlt 15 év összes történetén fölülemelkedni és megkötni új ……ket, vagy azt gondolja, hogy ez is egy olyan átmeneti év lesz, hogy á, francba, túléltük az eddigit is, most is túl leszünk. Volt már elég, hát ezen a pasin is túl leszünk majd. Mi úgyis maradni szoktunk. Lehet. És azt is mondom, hogy ez egy legitim érvelés, és nem is bánt, egyáltalán nem, egyáltalán nem. Van ebben a kommentszekcióban nem egy szerzőnek alkalmas ember. Én azt mondom, hogy vegyen mindenki nagy levegőt, igyon kurva sok bort…

(A leírt szövegben itt memóriakártyacsere miatt törés van)

…

Én azt gondolom, hogy meg lehet csinálni. Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a lelátókon, a drukkerkocsmákban. Előbb-utóbb megunják, hazamennek. Csak, csak akkor lehet végigcsinálni, hogyha a lényegben, a lényegben hisztek és a lényegben van egyetértés. Kikerülni a konfliktusokat önmagunk között, megijedni attól, hogy egyébként sértünk érdekviszonyokat, akkor nem szabad elkezdeni, nem szabad. Semmihez nem ragaszkodom. Úgy nem igaz, hogy én ahhoz ragaszkodom, hogy van egy valami a fejemben, hogy annak kell lenni a J-Medicalban, annak kell lenni a …. Dehogy. Én ezeket a beszélgetéseket szervezem, mediálom, nyitom ki a pasikat, hogy mondják el, hogy mi van bennünk. Nem diktálom. Nem igaz. Ha diktálom, akkor, amikor le akarnak lassulni és nem akarnak megállapodni, hogy gyerünk, a hétszázát neki. Ezt tartom a dolgomnak. …

Aztán amikor nem bírom, akkor meg kiabálok egyet. Nincsen személyes sztorim ebben az ügyben, egyáltalán nincsen. Nagy dolgot kaptam ettől, amit az elmúlt másfél évben csinálhattam. Az a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a kurva világot, mert ki fogja megváltoztatni. Cristian Chivu fogja megváltoztatni a csapatával? Vagy C változat: nem történik semmi. El lehet még így egy darabig lébecolni. Persze, hogy bonyolult az egészségügynek a dolga. De hát amelyikünk bemegy a J-Medicalba, tudja, hogy hazugságok sokaságára épül. Persze, hogy a Continassában borzasztón nehéz bármihez hozzányúlni. De igen, azt látjuk, hogy nem egyenlően osztja a tudást széjjel. Valamelyikőtök mondta, az mégis csak … azért mégis csak a legnagyobb igazságtalanság, kérem szépen, hogy a Juventus Training Center egyik oldalról a köztünk lévő labdarúgó-képességbeli különbségeket fölerősíti, nem gyengíti, aztán meg szegregál is. Hát ez az igazi nagy probléma, ez a nagy gond. És az a nagy gond, hogy azoknak fizetünk a Continassán, kérem szépen, akik a legjobb családokból jönnek. Ha van Juventinó társadalmi botrány, akkor az, hogy ez a réteg termeli magát újra Juventus pénzen. Mi meg ezt nem merjük kimondani, és be vagyunk szarva, hogy azt mondjuk, hogy egyébként akkor tessék fodballozni. Ne áltassuk itt egymást. Ez az igazi botrány. Az az igazi botrány, hogy akiről a Sarri beszélt, az ő embereinek, annak tized annyi grinta és fegyelem jut, mint nekem. És mióta Rabiot anyjának ismerik a nevét Torinóban és Véronique Rabiotnak hívják, azóta neki is jobb jut, a kurva életbe! Nem tudta, hogy mi történt. Megjavult a J-Medical, fiam? Mondja neki a tahó: egy lószart, mama. Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet. Ez botrány. És ez akkor volt, most meg mi van? Ki játszik a középpályán? Sarr, igen, szar a helyzet. Hát ehhez képest, sportszakmai értelemben a Grande Moggi Blogon a tagdíj semmi. Az nem botrány, az kényelmetlen politikailag, meg kifizetni. Mert politikailag lehet neki súlyos következménye. De őszintén szólva ez a következmény legfeljebb bennünket érint, ha idióták vagyunk. A társadalmi következménye, az meg mindenkit érint. Mi azért nem merünk hozzányúlni egy sor nyilvánvaló társadalmi hazugsághoz, mert félünk a ránk ható politikai következményektől.

De hölgyeim és uraim! Ez egy pár száz embernek, meg a családjának, meg az ismerősének a problémája a miénk. De nem azért kell bloggernek lenni, mert ebből olyan kurva jól meg lehet élni. Mert már elfelejtettük, hogy milyen autófényezőnek lenni. Hanem azért, mert meg akarjuk ezeket oldani. Egyébként pedig épp az az elmúlt négy évnek a tapasztalata, épp Allegri második eljövetelének a tapasztalata, hogy nem abba szoktak belebukni emberek, hogyha valamit csinálnak, meg ha nem csinálnak. A francba is, mibe is akkor? El kell indulni. Tudni kell, hogy mit akarunk csinálni. Irtózatos lesz az első pár év, persze. Teljesen érdektelen, hogy 20 százaléka az olvasóknak fog blogpólót venni. Tavaly nyáron az utolsó nyolc évben először a 100 olvasóból csak 18 mondta, hogy minket fog olvasni. Tavaly nyáron, Bogyókák! Egy évvel később még mindig itt vannak. Mi lenne, ha nem az egymás közötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem mert csinálunk szókimondó és őszinte tartalmakat. És nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a támogatásunkat. Aztán majd visszaszerezzük. Mert majd megértik. És el lehet majd menni széles a világba nyugodtan, hogy megcsináltuk, a hétszázát. Nem lett mindenkinek jobb? Igazuk van. De neki, meg neki, meg neki, meg kapcsolatok épültek ebben az online posványban végre újra. Erről szól a BLOG. És mi döntjük el, hogy mivel foglalkozunk, mi. És az olvasók azt gondolom, hogy megérdemelnék, meg mi magunk is, hogy ilyen dolgokat csináljunk.

Szóval azt tudom nektek mondani, hogy álljunk meg, csináljuk meg. Sok igazságotok van a figyelmeztetésben, a féltésben, a részletek ügyében. Csak azt tudom mondani, hogy nem fogok játszani semmilyen játszmát sem így, sem így. Tesszük a dolgunkat. Amíg nagy tempóval lehet menni előre, addig megyünk. Ha nem lehet menni, és elmagyarázzátok, hogy igen, de… Ahhoz énszerintem én nem köllök. Ahhoz más kell. És írok majd kibaszott jó könyveket a modern olasz futballról mint Benito.

Nem futball, calcio

Bogyókák!

Mit? Kell még valamit mondanom, Bogyókák?

Sassuolo - Juventus (Kémek a sasfészekben)

 

Kémek a sasfészekben (olasz sci-fi, thriller, kémfilm)

Mivel lehetne még kellemesebben tölteni a vasárnap estét mint megnézni egy régi klasszikus újraértelmezett, feldolgozott verzióját? Hát, hogy közben kézműves, házi bombahoopa sört iszol, mellé pattogatott kukoricát eszel és mindezt olyan hangerőn ahogy az neked jól esik mert a család közben szomszédol. Kivételes pillanat ez egy átlagos Juventus szurkoló életében, ehhez persze garancia, hogy ismered már a filmet, tudod mi lesz a vége ezért nem feltétlen izgulsz a cselekményen csak élvezed a ráncfelvarrást meg kiváncsian várod, hogy teljesítenek majd az új színészek, lesznek-e új karakterek, de a németeket azért lelövik a végén? Mármint az idegeneket, az ellenfelet, értem?

 

A sztori tehát adott, szuperkémek, szuperruhában és szuperfegyverzettel megszállnak egy idegen bolygón egy futballstadiont és megadásra kényszerítik az ellenfelet. Kémeink bátrak, elszántak és nem ijednek meg az akciótól meg persze a szép férfiak látványától. A történet sablonos ugyan, de az új fegyverek bedobása a sztoriba ad azért némi izgalmat, emlékszünk a méltán híres Doom játékra az ID Software-től, és a BFG stukira amit a játék a vége felé oldott fel és szarrá lehetett aprítani vele az ellent? Na, a film már a legelején megadja ezt nekünk, csak most Koopmachine KP800-nak hívják és pont ugyanazt a feladatot kész betölteni, nem sorozatlövő de van hozzá egy-két nagyméretű skuló ami ha elsül, az ellenfél kapusa biztos felsül. Az ellenfél megkerülésére és megtévesztésére fejlesztett CONCENTRALO 7 típusú mobilis harcászati rendszer is bevetésre kerül meg az új német gyártmányú Wolt27-es centrális lövőtorony. Szóval bőven lesz részünk akcióban és kémkedésben, rendesen pörögnek majd az események.

 

Juventus ügynökök lepik el a MAPEI stadiont.
 

Persze mint minden rendes akciófilmben, itt is a jók győznek a végén, megsemmisítő vereség szaga terjed a stadionban, folyik a koboldok zöld vére, ordítanak, visítanak a fekete-fehér ruhás ügynökök szorításában. Nem gyerekfilm, jobb is, hogy a család nem lesz otthon, nem szép látvány ahogy szárazon nyelik a gólokat. 

 

Szándékomban áll, hogy megigyam az összes bombahoppa sört és megegyek minden sós rágcsálnivalót amit találok a házban és közben rettentő jól szórakozzak a filmen, nem vágyom semmi drámára meg romantikázásra csak tömény akcióra és sablonos, nem túl bonyolult forgatókönyvre, ha esetleg bebólintanék az erős söröktől, mikor megébredek, egyből fel tudjam venni a fonalat.

 

Total Annihilation.

 

 

Aki meg akarja nézni az eredeti klasszikust, az itt találja:

 

 

UPDATE: nagyon szépen süt a nap, legalábbis az országnak ezen a részén, ki kellene menni kicsit kertészkedni, de nem fogok, tegnap vettem oldalast, olyan jól kinézőt, van ugyan rajta mit fogni, de látszik hogy gyúrt néha, na, őt a titkos mardeles recept alapján marinálom, úgy egy-két órát, majd pácolom, végül nagyon alacsony hőfokon délutánig bevágom a sütőbe. Készítek hozzá lilahagymalekvárt meg bundás steak krumplit meg túrok valami savanyúságot a spejzből, azt megeszem és még a meccs előtt bólintok egyet, biztos ami biztos.

 

Jól felkészültem az esti mozira, remélem ti is. 

 

Ígéret szép szó

Ígéret szép szó és én a Milan meccs beharang kommentjei között megígértem, hogy a kiharangot ugyan mások írják, de a szürreál közös meccsnézés beszámolóval én jövök pár nap késéssel. Pár nap eltelt, én már kések, igaz, késik a kiharang is, de én tartom a szavam. 

Mi van most, szerda este? Ülök a jakuzziban, vagyis faszt, ülök a kádban. Van benne víz is, meleg, ez jó. Így könnyebb felidéznem a vasárnap estét, nehezebb, de mindenesetre kényelmetlenebb lenne, ha jéghideg vízben ülnék. Igazából a vasárnap este hetekkel korábban kezdődött, amikor elkezdtük szervezni a közös meccsnézést. Aki élt és mozgott, azokat megkörnyékeztem a közös meccsnézés ígéretével minden releváns blogon (Grande, Bianka, Diavoli), blogfórumon és közösségi üzenetküldő alkalmazásokon is. Ígértem fűt-fát, kampányoltam a szép jövővel, könnyű volt, hiszen még a bajnokság se kezdődött el.

bombahoppa, a kampányban

bombahoppa, a fotós

véres valóság és blogpólók mindenhol

jelenlevők 8órától 5óra irányában az óra járása szerint: 

Krisz, Drughi, Marci, MK, fktgbr, Petike007, consminor és dns jobb keze

a fotót a bohóc csinálta a nyúllal közösen

És akkor jöjjön egy kis kitekintés, kiharang, amelyet ellentétpárokból állítottam össze, inkább röviden, mint hosszan.  

Mi volt rossz?                                         Mi volt jó?

nem voltunk sokan                       nem voltunk kevesen

Szopásra álltunk                        De mégse szoptunk

xG lúzerek vagyunk                    xG bajnokok vagyunk

nem volt hamburger                            volt sokféle sör

folyt a szaft a gyrosból mindenfelé               volt gyros a szomszédban

Érdekes sztori volt még bőven, például amikor bombahoppa megérkezett, akkor Marci8forevercicafiú épp egy trombitát szívott fújt a Dob utca és a körút sarkán. Lementünk közösen a Score!-ba de éppen Arsenal meccs volt. Még NÉGY percig. Gondolkoztunk. Még NÉGY percig, aztán kihajtottuk a sok Arsenalost a faszba. Ittunk egy sört és egy bodzás limonádét, az egyik ilyen volt, a másik olyan. Mivel nem érkezett még új vendég, ezért egy Juve felsőt hagytam az üres kocsmában az egyik asztalon jelzésképpen és elmentünk Seherezádéhoz egy gyrosra. Igazából Kurtman a gyrosos neve, de ezen csak röhögtünk, Kakszi Lajos is csak röhögött volna. 

Kurtman vagy Kakszi?

Mindegy, a Gugli értékelések szerint öt csillagból négyegészhetet érdemel Kurtman, ezt nem cáfoljuk. Aki nem hiszi, keressen rá. Egy biztos, a szaftot nem spórolja ki a cuccból.

  

Marci8forevercicafiú és bombahoppa gyrost eszik

A meccs alatt is volt néhány bulváros dolog, például a pultos csaj megkérdezett minket, hogy mi a fasz ez a póló rajtunk, mert kurva jó a designja. Egy életre megtanulta, hogy ki az a mardel, mert negyedórát áradoztunk a blog grafikájáról, szereztünk is egy új hölgyolvasót. Krisz kirúgott a hámból, és a Milan gólnál úgy felrúgott egy széket, hogy a Blaha Lujza térről hozták vissza nekünk. Marci és Drughi többször elvonultak egy csendes sarokba, ahol kéjesen kuncogtak, amikor Koopmeiners megjelent a tévében. Gatti haját mindannyian kiröhögtük, fasz se gondolta volna, hogy ő a modern kori Sámson.

Kerek sztorit nem ígértem, aki kíváncsi, hogy milyen egy közös meccsnézés, az inkább jöjjön el legközelebb, most szombaton mardel Szegeden lép fel in real life, de az főleg akusztika lesz, nem grafika. Én már pénteken megkezdem a hétvégét és  sajtgyárakat látogatok, VMC csontokat ropogtat, Tigris meg szokás szerint Tigris, de lehet, hogy csontokat is ropogtat.

Lapzárta után érkezett a hír, hogy megtelt a J-Medical. Erről lehet, hogy legközelebb tudósítunk, most érjétek be egy sajtófotóval.

nagyon véres fikció valóság

Juventus - Milan beharang

 

A világ legnagyobb rangadója következik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy szerkesztőségi vita alakult ki, melyikünk írja meg a beharangozót. Hosszas zárt ajtós* egyeztetéseket követően pedig egy unikális beharangot olvashattok, ugyanis mindannyian részt vettünk a kreatív folyamatokban: bombahoppa szolgáltatta a témákat, amik köré fölfűzzük a posztot, VMC készíti a szöveget, mardel a grafikát, és Tigris adja... Szóval ő a negyedik a szerkesztőségben.

No de vissza a Világ Legnagyobb Mérkőzéséhez!
Bár egy olasz és egy lengyel hálóőrt vételeztünk a nyáron, nekünk (értsd: GMB szerkesztőség) is megvan a saját kapusunk. Hétvégén éppen öregfiúk meccsen fog a kapufának támaszkodva cigizni (Csecs per sempre!), de ha szükség lesz rá, akkor nem olasz, nem lengyel kapus lesz, hanem tipikus svéd. Beáll a kapuba, s véd. Reméljük Vicario is így fog tenni. Nem lesz könnyű dolga, hiszen olyan csodavirgáccsal rendelkező ellenségek fognak a kapujára lövöldözni, mint a francia zseni Rabiot, az örökmozgó Pavlovic vagy éppen az új Muntari, Musah. (Emlékeztek még arra, amikor úgy vertük meg a Milant 3:2-re, hogy Muntari duplázott? Régi szép idők!)

Muntari dupla (próbálkozását scudettopajzsért védte Buffon SZABÁLYOSAN)

Ennél álomszerűbb győzelmünk talán csak egy volt, amikor Porrinivel és Dimas-szal gáláztunk a Síró Szán gyepén. Akkor egy hatost gurítottunk nekik, pedig a Milan egen erős védelemmel és összességében sem kutyaütő csapattal próbált ellenállni: Rossi - Reiziger,Vierchowod, Baresi, Maldini - Savicevic, Boban, Desailly, Blomqvist - Simeone, Dugarry (cserék: R. Baggio, Tasotti). A milanisták akkor úgy érezhették, mintha egy állatkertben sétáltak volna, ahol kiszabadult a fekete(-fehér) párduc, az rájuk támadt és a gondozók alig bírták lerángatni róluk. Aztán felébredtek és túlélték, de nem magyarázhatták azzal a dolgot, hogy csak álmodták.
A juventinok meg nyilván úgy érezték magukat, mint akik héliumot szívtak egy 99 léggömbből, és most vihogva sorolják az Öreg Hölgy gólszerzőit.

...meg Ámorúzó is, báázzeeeg, hihihi!

Szóval a múlt mellettünk szól.
És mi, a Szerkesztőségben hisszük, hogy a jelen is. A túloldalon ugyanis a keret sem a legacélosabb, az edző meg egyenesen lutri. Még a Milan-szurkolók szerint is. És hát az OPTA sem hozta ki 50 variációból sem a Milant bajnoki címét, többek között az Amorim-faktor miatt. A Sportingban nagyot villantott, a Unitednél megbukott, nagy kérdés, hogy mire elég a Luzitániában szerzett monyó. Szerintünk nem sokra. Márpedig a Juventust "nem sokkal" idén már nem lehet legyőzni. Két forduló, győzelem, három rúgott gól, nulla kapott, minőségi helyzetek. Először, az első fordulóban 1 gólos győzelem. Másodszor, a második fordulóban 2 gólos győzelem. A matematika törvényszerűségei szerint a harmadik fordulóban 3 gólos győzelem következik. Sima liba!

Laármás sikert aratunk!

Ja, és felvetődik a kérdés, olasz derbi ez még egyáltalán?

 

*VMC többnyire a zárt toalettajtó megett írta meg reakcióit az ÚJSÁGÍRÓ társaknak; mardel zárt osztályon, Tigris zárt szájjal érvelt, bombahoppa pedig az utolsó volt, ő kapcsolta le a villanyt és zárta be az ajtót. V(M)C után.

GRANDE TRANSFER 26/27 - Mi vót, hogy vót?

 

A szerkesztőségben lázas munka folyik, szüntelen kattognak az újonnan beszerzett Olivetti Lettera írógépek, beharangok, kiharangok, felhívások és búcsúztatók. A rettentő hőségben nem bírták a korábbi gépek, egyszerűen megolvadtak, ezért le kellett őket cserélni. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy az újabb premier előtt illendő lenne írni egy pársorost a záró felvonásról. Az írógépek cseréjét értéknövelő beruházásként tekintjük, látva, hogy az eddig is széles olvasótáborunk egyre inkább gyarapszik. Nem azért mert a gonzo újságírás olyan népszerű lenne ezekben az időkben, fanatikusokról beszélünk, hatalmas étvággyal, kiknek kell a heti többszöri tartalom, amit harácsolva fogyasztanak, még külön egyenruhájuk is van. Borzasztó, hogy egyesek mit meg nem tesznek, hogy hozzájussanak a napi adagjukhoz. Természetesen nincsenek erkölcsi aggályaink, mindent a fogyasztó kielégítéséért.

A lényeg, hogy itt ülök a kényelmes marhabőr fotelemben, amit számtalan helyen idegen eredetű foltok díszítenek, na, ez nem kelet-európai genyó, csupán elnyomott cigicsikkek nyomai. Vége a nyárnak, de még mindig irdatlanul tűz a nap, ezért lehúztam az összes rolót, teljes a sötétség, csak az asztali lámpák világítanak sejtelmesen és persze az új írógépek beépített LED izzói az alfabetikus klaviatúrán. Pompás. VMC meg bombahoppa kidőltek, a vasárnapi, szomszédos szerkesztőségi összejövetelre készülnek, na, nem az új szervezeti felépítésről és éves költségvetésről fog ez szólni, inkább fantasztikus kézműves sörökről, egyéb jelentűségű röviditalokról, illegális kakasviadalról és az elkerülhetetlen tudathasadásról.

 

Térjünk hát a tárgyra, Giovanni Carnivali, egy új név, a régi városban, láttunk már ilyet, nem is egyszer, kérdés miben lesz ez más, mint a többi, kik jöttek-láttak s mentek. Miről is van itt szó? Dénár, garas, tallér, gulden, krajcár, pengő, sok néven emlegetik, jól forgatva miatta lesznek gólok, meccsek, pontok. Nézzük hát, Mr. Carnivali mi jót főzött nekünk erre a szezonra.

Az új sztárok, érkezési sorrendben, legalábbis ahogy én emlékszem, az ugye nem mérvadó, de hát az izgalomért fizettek, hibátlan újságírásért keressétek a Joó Gabit, tűpontos elemzésekért… meg akit akartok, itt csak kemény drog kapható, kuncogás, tündérmese másik oldal, bocsánat, elkalandoztam, szóval, az érkezők:

JEFF EKHATOR – Az édes, cuki csokifiú, a Genoa gólvágója, lett volna ha, Mr. Carnivali el nem húzza előtte a mézes madzagot, hogy gólokat itt is rúghat, ha akar, másoknak, akár a Genoának, nekünk reméljük nem fog, bár, ez nyitott forgatókönyv, még írják.

ZEKI ÇELIK – Kétoldali mindenlábas, kiváló igazolás, pláne, hogy egy riválist húztunk le vele, Mr. Carnivalinak jár egy pont, piros, meg egy seggrepacsi, csak hogy tudja, hol a helye.

JHON LUCUMÍ – Cumi lesz bárkinek, akihez ez a csodálatos testfelépítésű, sötétbőrű férfiú hozzáér, bárkit összehajtogat kis papírhajóba, amiket aztán csendben állít hadirendbe a Pó mentén.

KERIM ALAJBEGOVIC – Az újgenerációs Juventus szurkolóknak (a kis pöcsöknek) hozták, de a vének nyála ragasztja majd fel a pályára. A 18-as karikát elfelejtettem kirakni a posztra, ezért nem folytatom…

RANDAL KOLO MUANI – Az új 10 gólos csatárunk, akitől 20 gólt várunk, az izgalom már elmúlt, de a szeretet megmaradt, újabb piros pont Mr. Carnivalinak.

GUGLIELMO VICARIO és KAMIL GRABARA – Vicario kapusnak néz ki, ezt nem vitatom, de egy olyan klubnál mint a Juventus, ahol a cserekapusok is sokáig szinte klasszisok voltak a mai felhozatalhoz képest, szerintem elég gyenge húzás, az meg, hogy elzavartuk Perint, hogy hozzunk egy második számút nagyobb fizetésért, önszopás, amit egyébiránt nagyon kedvelünk, ezért megértjük, de elfogadni nem tudjuk. Pont.

NICK WOLTEMADE – A végére hagytam a volt keletnémet popsztárt, felnőttfilmes színészóriást, exszovjet zsiráfgondozót, ezt a bajszos kétméteres centert, akiről Rummenigge csak annyit mondott „Csak gratulálni tudok a Stuttgartnak, amiért talált egy – és ezt idézőjelben mondom – idiótát, aki ennyit fizetett érte.” Mi ettől az idiótától vettük kölcsön, mit mondd ez el rólunk? 

PAPE MATAR SARR - A neve önmagáért beszél, viccet félretéve, reméljük erősítést jelent majd, mindenesetre tud ilyet, azért az nem semmi: https://www.youtube.com/shorts/bLh1pnUCV1s   

 

 

A távozókról nem fogok külön megemlékezni, tiszta szívemből örülök, hogy megszabadultunk néhány kenyérpusztítótól és hogy felszabadult az a bértömeg, amiből az érkezési oldalt meg tudtuk támogatni és még maradt is belőle számottevő összeg. DE. Van itt valaki, akiről külön megemlékezünk, aki egymaga képest betölteni azt a hatalmas, sötét, tátongó űrt, amit a Szakács hagyott maga után, tele frusztrációval, keserűséggel, megmagyarázhatatlan dühvel, tele méreggel. Mert örültünk mikor jött, persze a rajta lógó árcédula és az átlagember számára felfoghatatlan jussa már önmagában intés volt, ha nem jól alakulnak a dolgok, abból hosszú ideig tomboló szarvihar keletkezhet. Volt is, foscunami, melléktermék borította az asztalt ahova minden nap leültünk étkezni, csak kerülgettük a kis szargolyókat mert villára szúrni sem lehetett.  Voltak nagy pillanatai, amikor felcsillant a reménysugár, volt úgy, hogy hittünk benne, van visszaút, ott van a lehetőség, meg kell ragadni, ember, de az arrogancia és nárcizmus nem kebelbarátja a szorgalomnak, kitartásnak és a mindent lebíró akaratnak. Mondhatnánk azt is, hogy a személyisége nem erre a szerepre predesztinálta, nem csapatsportra, de valahol mélyen az az igazság, hogy egyszerűen nem is érdekelte. Ezért elfordultunk tőle, ő is tőlünk és mindenkitől. Isztambulban három meccsen semmi, majd a negyediken vág hármat, megőrülnek érte, mi meg megőrülünk tőle. Baszd meg Dusan, már nem szeretlek.

 

 

Mindent egybevéve, jól költöttünk, a felszabadult bértömeget jól fektettük vissza, nem egy-két játékos viszi el, hanem sok jó squad player, viszonylag bő és minőségi a keret, persze az elmúlt időszakokhoz képest, Spallettinek van hova nyúlnia (tudjuk, sokszor a gatyájában matat majd) ha be kell dobni valakit meccs közben, reméljük néha megkeveri majd a lapokat.

 

Az meg, hogy 130M euró mínuszban zártuk az átigazolást, nem az én tisztem megítélni, elvileg ez most belefért, más kérdés, hogy máskor hasonló összeg kifizetése után bizsergett mindenünk, de most olyan érzésem van, hogy ez akár még jól is elsülhet.