In Allegri we trust!

Az elmúlt 4 fordulóban úgy vágott fejbe minket a 10 tonnás kalapács, mint a Pokolgép rajongóit 1990 szeptemberében Kalapács Józsi távozásának híre.

Munkás ököl, vasököl, oda b*sz, ahova köll

Mert nem volt rossz Rudán Joe-val sem, de a Pokolgép mégis csak Kalapács Józsival az igazi.* Ahogy sikítja utánozhatatlanul szoros bőrnadrágjába szorult tökökkel: "A zsoltár metálba váltott, nem a vég volt ez, csak a kezdet!" Na valahogy így üvölthet most a juventinok nagy része, amióta szembe jött a valóság (újra?) először az Empoli, majd lényegében azóta minden ellenfél képében. Mintha a korábban összeszorgoskodott 18 meccses veretlenségi széria csak valami délibáb lett volna.
Persze, a játék szar volt. Csak pár meccsen szakadt ki a gólzsák, a többin ment a pragmatica sanctio, az Allegriball, a szőrtelen tökű hozzáállás, a 10 emberes védekezés, a támadásépítés-nélküliség, a foslapátolás. Ebbe belefért egy Izé elleni döntetlen is, amikor elhittük, hogy nem vagyunk rosszabbak, mint ők. Nem a faszt. Kibaszottul más dimenzió a két csapat, bármennyire szomorú is ezt leírni, pláne egy juventusi blogon. De ha ki kell mondani az igazságot, akkor mink itt kimondjuk!**

A Juventus himnusza az Allegri-érában

Szóval az az igazság, hogy Allegri mellett elment a modern fodbal. Lehet, hogy az általunk is mélyen tisztelt, az olasz foci egyik méltán legjobb ismerőjének tartott benito azt mondta pár napja egy podcast-ben, hogy a Juventus jövőbeli sikerének záloga is Allegri, de szerintünk ez nincs így.
Az, akinek a csapata éppúgy nem tud mit kezdeni az ellenség betömörülő védelmével, mint egy közepesnél erősebben presszingelő gárdával; akinek az edzései mellett és a világhírű J-Medical orvosi stábja mellett a sérülések állandóan jelen vannak; aki a mélypontokról alig vagy sehogy nem tudja mentálisan összeakaparni a csapatát; aki a maga kérte igazolásokkal sem tudja azt játszatni, amit szeretne; aki alatt minden valamirevaló, tehetséges játékos mélyzuhanásba kezd a formáját és játékát tekintve; az ne akarja velünk elhitetni, hogy nála van a szent grál. Legyen csak töke Giuntolinak, és hozza vissza ilyen szempontból is a hagyományos Juventusi értékeket: a klub nem kezd meg egyetlen szezont sem lejáró szerződésű edzővel.

(Jó) Ed-ző nemleszek, van belőle elég!

Persze most nem arra gondolunk, hogy kössünk Allegrivel új szerződést, és láncoljuk magunkhoz még 2-3 vagy ki tudja hány évre. Nem. Ha kell, nyeljük le azt a békát, hogy egy évi fizetését még álljuk, és nyáron menjen Isten hírével. (Bár ha van annyi mákunk, hogy lecsap rá mondjuk a Roma, akkor erre sem lenne szükség. Mármint az egyévi juss folyósítására.)
Szóval mi nagyon szeretnénk, ha A Mister végre Maxi gázzal húzna el a brébe. Úgyhogy kedves előfizetőink, egyben biztosak lehettek, hiszen eddig is minden jóslatunk bejött, mert értünk a focihoz és a Juventushoz - a klub így fog reagálni: In Allegri we trust. Forevör tugedör. Amíg a halál el nem

*Abba (ABBA, hehe) bele sem merünk gondolni, mi lett volna a Géppel, ha tényleg Kiki lett volna az első torka, mint ahogy arra az Első Emelet énekes szerint lett volna esély...

Lehet, hogy ezt is meghallgattam volna Kukovecz Gábor-féle heavy metalban. Az Ørdøg tudja.

**Ahogy kimondtuk azt is, hogy van esélyünk a bajnoki címre. Nem nagyon tévedhettünk volna ennél nagyobbat, de kimondtuk!

A lecke fel van adva – Ujjgyakorlatok

 

A heti feladatfelelős, bombahoppa későn írta ki a témát és pechetekre megvárta vele a hétfői meccs végét is. Ennek megfelelően ismét közös posztot olvastok, melyet a szerkesztők előre meghatározott szófordulatokkal irtak meg. A feladat nem volt könnyű, a beadási sorrend mardel, VMC, bombahoppa. Tigris minden bizonnyal a mentőkérdésre készül, ami az ötös lottó e heti nyerőszámainak hibátlan megtippelése. Erre a feladatra vasárnap délig adtunk határidőt, szerintetek sikerülni fog neki?

Amíg ez kiderül, olvassátok szeretettel az e heti intim történeteket!

1. mardel

A meccs után csak dühöngtem, izott körülöttem a levegő, jobbnak láttam, hogy a felgyülemlett feszültséget inkább egy bárban vezessem le mintsem otthon. Mikor beléptem az ajtón, Mia Wallace már a negyedik 5 dolláros shake-jét rendelte a pultnál, aznap esti partnerét magára hagyva a táncparkett közepén, mint egy beakadt lemez, Travolta csak forgott mint egy ringlispíl. Jó, gondoltam magamban, ha már a Ponyvaregény sztárjai is önnön paródiájukká válnak, akkor minden rendben, mindig van lejjebb. Kikértem a kedvenc skót párlatom, csillogott a jégkocka az aranyló nedű felszínén, jóleső érzéssel nyaltam bele mikor hátulról valami barom belém könyökölt. "Oppá, bocsánat, nem vettem észre" hajszálvékony hangon, mint egy félénk apáca a show előtt. A szoláriumbarnára festett és szanaszét varrt arcról szinte alig ismertem fel, csak a Beckham az, hirtelenjében csapódott bele a pultba egy izmos jobb kifli után. "Mizu testvérem?" bököm oda neki, mire ő "Nyugaton a helyzet változatlan". 

Mekkora paraszt, gondolom magamban, de jó lenne végre a meccset elfelejteni, szóval jönnek a párlatok, egyik a másik után, ez az éjjel sosem érhet véget. A másnap majd szar lesz, persze fele olyan szar sem mint az előző napi meccs, de az estére kristálytisztán emlékszünk, beégett, egyébként is, ha ezt nem a Grande Moggi Blogon olvasnád, el is hinnéd, de mi van ha mégis így történt?

2. VMC

-2026, Bukarest: "Mindig van leiebb!" - kacsintott a román miniszterelnök Magyarország felé, és bevezette az Eurót.

Z, mint örökszerződésű Záptojás Max. Ez a zé-jel soha nem érhet véget.

A támadójátékunk a régi csak újabb változatban, itt Nyugaton a helyzet változatlan.

Johnny (Elkann) a mocsokban rohad rég, Travolta meg forog mint a ringlispil.

Ha ezt nem a  Grande Moggi Blogon olvasnád, el is hinnéd: a neki indított gyűjtés óta befizetett tagdíjakból megvan VMC új autója!

3. bombahoppa

Múlt héten Tigris is, és MK* is szólt, hogy ideje elugranom a Magyar Zene Házába a hétvégén. Gondoltam, ha már ennyien nyaggatnak, nem várom meg amíg a Parlament elé szerveznek emiatt tüntetést, ezért  szóltam a feleségemnek, hogy szerezzen jegyeket. A koncertet szoldát**, vagyis katonai koncertnek minősítették már  a jegyárusítás első napján, tehát az asszonynak nem volt könnyű dolga. És ez nem vicc, mert viccnek durva lenne. A vicc az, hogy feleségem nagy időutazó, így pénteken már virította is a tavaly novemberben megvett jegyeinket. És ha ez nem lenne elég, állításom alátamasztandó, ő az egyetlen személy, akivel hiába indulunk késve, mindig időben érkezünk. Mondom, időutazó. Tudom, sok a duma, ergó ideje megválaszolni, ki az az MK? Nos MK egy AC Milan szurkoló, és igencsak üde színfoltja volt a szombat estének, amíg koncertre vártunk. Igazából azt reméltem, hogy ezzel a koncerttel skippelem a szombati Juve meccset, de most hétfőn játszottunk. Semmi sem tökéletes. De van néhány dolog, ami majdnem az, például az Ottone Pesante (magyarul Kövér Ottóné) zenekar. Kizárólag fúvós hangszerrel nyomatnak absztrakt metált. Ilyet és még ilyenebbet.

Nem egy mosolyalbum a zene, de ihletett. A két főkolompos, illetve főfúvós, úgy szétszedi a színpadot a Magyar Zene Házában, hogy közben táncra perdülök. Többen felismerni vélnek a sötétben, és megnyílik egy kör a nézőtéren, a közepén táncolok. Akik nem ismernek, azok már tolják is az élőzést a netre, itt van Travolta, forog mint a ringlispil. Amikor vége a táncnak, többen autogramot kérnek, aláfirkantok mindent amit elémtolnak, virít a bombahoppa, de csak limitált példányban, nem szabad elinflálnom a brandet.  A szerencsés szerencsétlenek a mai napig keresik a bombahoppa szignóban a John Travolta karaktersort, nekik ez úton is kívánok sok szerencsét hozzá!

Ezen a szombaton mindössze egy pohár csapolt Carlsberget ittam, és nem is volt jó, hiába, mindig van lejjebb. Ezért vasárnap sétáltam egyet a városban és felmentem Hegyestetőre, letekintettem a kilátóból, és szembejött velem a gondolat, hogy mindig van lejjebb. Mi a fasz? Tegnap óta mindig van lejjebb! Ez az éjjel soha nem érhet véget? Aztán rájöttem, amíg a Sötétség Ura, Maximal Egri, alias takaroggyon az edzőnk, addig az örök sötétség és a vertikális mélyirány az egyszeri Juventus szurkoló ivócimborája. Nincsen Napkelet, itt Nyugaton a helyzet változatlan, a Calma, a Nyugi az úr. 

Ezek az események pont így történtek, ezért őszintén sajnálom, hogy a GMB szándékosan úgy ír igazat mindenről, hogy senki ne higgye el, mert tudom, ha ezt nem a  Grande Moggi Blogon olvasnád, el is hinnéd. Látod, mindig van lejjebb.

* MK : erről a találkozásról még írok majd 

** szoldát, németül Soldat, angolul sold out

4. Tigris

Tigris elveszett. Valószínűleg az ötös lottó e heti nyerőszámait kutatja a naptárban egy FKERES függvénnyel. Mindig van lejjebb.

Nyílt levél Tigrisnek

Állítólag a változás kihozza mindenkiből a legjobbat. Ebben bízva csütörtöktől inkább új munkába temetkeztem. Végrendeletem nincs, járjanak el a jog szellemében utánam, de HAT LÁB mélyen már nem bánt az igazságtalanság. Reméltem, ha túl sok az információ (belépőpapírok, vérszerződés, kötelesrész felosztása, új szabályok és terhek), akkor a zajban már nem bánt a való. Tegnap még sört sem ittam. De most megfordult a világ és Te kirángatsz a még friss sírhantomból, lerázom magamról a rögöket, megköszörülöm a torkom, megropogtatom az ujjaim és készen állok a hétvége hiábavalóságára.

Már megint arra ébredtem, hogy a lerágott lábaim helyett újak nőttek és a kikapart szemeim helyén olyan új, apró, fényérzékeny hólyagok duzzadnak egyre kínzóbban, amik pár óra múlva fájdalmasan felfakadnak és néznem kell és hallanom kell és tűrnöm kell, ahogy a mindent körülvevő reménytelenség felfalja a jövőt. A megszűnő oltalmazó fájdalom helyét átveszi a külvilág sivár mulandósága, és mivel éjjel elvesztettem a fogaimat, az öncsonkítás lehetősége elveszett számomra. Vérző szájjal nyalogatom a zárt szoba üresben forgó kilincsét belülről, már érzékelem a hajnal beszivárgó fényeit a zárka biztonsági üveg ablakán keresztül, hallom a folyosó zajait, az ajtócsapódásokat, az éles sikolyokat, az eszement kacagásokat és az elhaló hörgéseket. Nyikorogva gurul, majd megáll az ételeskocsi, kattan a zár és a rózsaszín panda alul betolja a moslékot, valami milánói makaróni-szerű snack kaja, mellette egy párás, műanyag palackban valami darabos, barnás-sárgás színű, többszörösen újra hasznosított folyadéknak tűnő, se nem híg, se nem sűrű folyadék, talán hamis kávé, esetleg hamis kakaó. A kocsonyás-zselés soknemű és folyékony fázisba igyekvő elegy úgy néz ki, mint ha mélyhűtött, kiolvadó híg bélsár lenne és olyan az íze is és a szaga is. Bár covidos lennék, de ez a Pokol. 

Welcome to where time stands still

No one leaves and no one will

Moon is full, never seems to change

Just labelled mentally deranged

Minden érzékemmel szenvedek. Ez Milánó. Ki kell szabadulnom. Fel kell ébrednem. De egybefolyik az álom és a valóság, az egyik szörnyűségesebb, mint a másik, megkülönböztethetetlenek. Hétvége van, meccsek. De nem játszunk, kimaradás már megint, mint a BL-ből. Jobban ízlett a mínusz tíz pont, az legalább egy állandó hétvégi mókuskerék volt a maga érzéketlen valójában. Most meg hétköznapi meccseket játszunk, amiket valami érzéketlen gonosz erő rajtam keresztül közvetít ki a nagyvilágba. A világ minden szurkolója általam nézi a meccseket, engem bámul, engem szidalmaz, rajtam keresztül gyűlöl és imád. Engem dobál a mobiljával, engem szakít le a falikonzolról és belőlem tapossa  ki a fénykibocsájtó diódaként halványan pislákoló, egyre újranövő idegsejteket. Regenerálódás. Gyűlölöm ezt a szót. Elmúlás. Hogy vágyok rá. Egy egyszerű "nincs tovább" olyan széppé tenné a jövőt.

Örlődöm.

Gondolatok mik bántanak engem

A pokolba vezető út nincs kikövezve, szegélyekkel sem övezett, olyan mint egy végeláthatatlan, hömpölygő folyó, ami nem tart sehova és nem tudni merre leljük a forrását. Maga az út sokkal veszélyesebb mint a megérkezés, hiszen, hogy mi vár rád a végén, azt már tudod. A derbi előtt tele voltam reményekkel, bíztam benne, hogy valami váratlan fog történni, valami nem odaillő, valami amit már régóta keresek, valami amit már kezdtem feledni, valami amiben már egy ideje nem volt részünk, és nem, nem, nem valami romantikusra gondolok, hanem szilaj, vad tűzben fogant forróságra, ami azonnal felemészt ha hozzáérsz. Mélyen, legbelül tudtam mi vár rám, mégsem voltam hajlandó elfogadni mindezt, megtagadtam a valóságot, önző voltam és makacs. Kellemetlen érzés részese lenni egy olyan világnak, amiben tehetetlenség állja utad minden sarkon, ahol csupán külső szemlélő vagy, egy végtagok nélküli, lebegő torzó, guvadt, szomorúan ülő szemgödrökkel. Pásztázó, sóvárgó tekintettel szemlélődő amorf lény, ki másra nem jó, csupán betöltse a teret.

Amorf lények egymás között.

Körülötted zajlanak az események, folynak a történések, látod a dolgokat, nem csak nézed, de szólni nem tudsz, nem jön ki hang, némán ordítasz, üvöltesz, hogy elég, ne legyen tovább, szúrjatok, döfjetek le inkább, csak ezt ne tovább. Senki rád sem hederít, meg nem hall, kiknek megadatott, hogy tudnak járni és karjaikkal integetni és végtelen bosszantón viselkedni, ők azok, kik rólad tudomást sem vesznek. Vannak ugyan sorstársak, hasonló lények, hasonlóan szomorú ábrázattal és cselekvésre képtelen felépítéssel, nevezhetjük őket rokonlelkeknek, egy-kettőt közelebbinek, akár sorstestvérnek is. Ők azok, kikkel kommunikálsz, tekintettel kardoztok, néhol sebeket ejtve egymáson, könnyeket hullajtva, némán sírtok. A pokolban az élet elviselhetőbb így, hogy ők vannak, ettől még, kik lábakkal és karokkal rendelkeznek, minden héten legalább egyszer hatalmas, sötét tollakkal, torzód csiklandják majd beléd marnak, tépnek, marcangolnak végül megölnek, hogy másnap újraszülethess és a körfolyamat ciklusra járjon.

Mai napig nem tudom, hogy mit követtem el, hogy ebbe a világba születtem bele, nem magam választottam, engem ide raktak mert itt a helyem. Gyötörnek ezek a gondolatok. Aludni sem tudok már, felkelek többször, mit felkelek, csatak izzadtan riadok és nyugszom meg, hogy szerencsére nem abban a világban vagyok. Itt, ebben a világban vannak végtagjaim, van két lábam és karom, a fejem a helyén van, tudok beszélni és rendesen sírni, ha akarok. Ebben a világban el tudom mondani, ha valami nem tetszik, elmagyarázhatom másoknak az álláspontomat, ezek a mások meghallgatnak és szépen válaszolnak, még akkor is, ha nem értenek velem egyet. Hasonlóan vannak itt is rokonlelkek, ők már nem sorstestvérek, cimborák ők, kikkel együtt nevetünk azokon kiknek nincs két lába és karja mégis futnak céltalanul és kiabálnak artikulálatlanul. Kinevetjük őket, mert nem tudják azt amit mi tudunk, mi ügyesebbek vagyunk, hiszen van két lábunk meg karunk és szép kerek fejünk. Jó lenne végre ha megértenék, hogy attól, hogy ők mások még lehet a dolgokat rendesen csinálni, nem kell mindig ugyanazt csinálni.

Érdekes dolgok ezek. Bántóak ezek a gondolatok, hogy állandóan itt motoszkálnak a fejemben és nem hagynak nyugodni, mindig előtérbe tolulnak. Az lehet a probléma, hogy táplálom őket és játszom velük ezért ragaszkodóvá váltak, mégsem ölhetem meg őket, hiszen az embertelen volna. Végül azt találtam ki, hogy megosztom őket, olyan mintha állandó, teljes idős dajkát fogadnék, ki helyettem gondozza őket és hetente csak egyszer kell rájuk néznem. Hatalmas megkönnyebbülés, hogy megszabadultam ettől a problémától, azóta sokkal jobban alszom, már nem riadok fel olyan sokszor, volt már olyan éjszakám is, amit teljesen át tudtam aludni. Mégis arra keltem legutóbb reggel, hogy már nem tudtam melyik a valóság, csak vakartam a fejem és hirtelen mindenhol viszketés fogott el, lenéztem és majd beleszédültem a látványba, bombahoppa trilobitái a lábamat rágták.

 

Most itt ülök a gép előtt, lábak nélkül és a klaviatúrát verem a még meglévő kezeimmel. Visszatértek a gondolatok és tovább gyötörnek, újabb hét, újabb események, megint folynak a történések és megint tehetetlennek érzem magam. A gondolataim közben felfalták a dajkát, lehet ki kéne őket szerveznem, szívesen fizetnék azért, hogy a rohadékok végleg eltűnjenek az életemből, a valóságomból, valahogy rá kéne venni valakit, hogy holnaptól ez már az ő munkája, problémája legyen. Félek, mert jön a hétfő, szinte rettegek, hogy a gondolataim a hétvégén majd lesből támadnak rám és megölnek, kérem valaki nyugtasson meg, hogy ez nem a valóság, mert a valóságban a dolgok rendesen mennek. Közben a trilobiták már a köldökömön keresztül szívják ki a belsőségem, jókat szürcsögnek mégsem érzek semmit, megint rám tört a nihil. Lehet váltanom kéne. Kedvelem a monotonitást.

 

 

 

Gondolatok tűnjetek a fejemből, tűnjetek el örökre. Mintha oldódna a kínzó fájdalom valamelyest és mintha tényleg, újra érzem a lábam, a trilobiták mégsem rágták le tőből, ezek a hallucinációk teljesen kikészítenek. Jobb lenne már túl lenni az egészen, átugrani, megkerülni, nem a részese lenni, mégis, újra és újra álmodunk ezzel mert a világ amiben nem akarunk létezni, tulajdonképpen az egyetlen valóság.

Mit adott a Juventus az olasz focinak?

 

Végre teljes fordulót játszottak a Serie A-ban, ideje értékelnünk, mit adott a Juventus az olasz labdarúgásnak?

A fordulóban tíz meccs alatt huszonnyolc gól született, ebből annak negyedét, szám szerint hetet, Juventus érdekeltségű játékos szerzett. A Juventus érdekeltség ebben az esetben olyan játékosokat jelent, akik vagy a Juventusban játszanak, vagy ott lettek sztárjátékosok, esetleg a pályafutásuk elején a Juventusban is értékes tapasztalatokat szereztek a profi labdarúgásban, melyeket később számos alkalommal is kamatoztathattak. Hogy mindez nem szószátyár rizsa és bullshitgyűjtemény, mondandónkat statisztikai és objektív adatokkal támasztjuk alá, lásd a következő elemzést. A játékosok neve után feltüntettük a fordulóban szerzett gólokat, majd a Juventusnál eltöltött éveket és a játékos jelenlegi csapatát is.

Gatti, 1 gól, 2022 - jelenleg Juventus

Huijsen, 1 gól, 2022 - jelenleg is Juventus játékos, kölcsönben az AS Románál

Dybala, 2 gól, 2015 -2022 Juventus, jelenleg AS Roma

Immobile, 1 gól, 2008 -2010 Juventus, jelenleg Lazio

Soulé, 1 gól, 2020 - jelenleg is Juventus játékos, kölcsönben a Frosinonénél

Mandragora, 1 gól, 2016 - 2018 és 2020 - 2022, jelenleg Fiorentina

Persze fenti adatok mit sem jelentenek, ha nem világítjuk meg az összefüggéseket is, ezért górcső alá vettük a jelenlegi listavezető, az Internazionale csapatát ugyanebből a szemszögből. A játékosok neve után feltüntettük a fordulóban szerzett gólokat, majd az Internazionálénél eltöltött éveket és a játékos jelenlegi csapatát is.

Fabbian, 1 gól, 2022 - 2023, jelenleg Bologna

Ez utóbbi lista igen rövid, és figyelemre méltó az a sajnálatos tény, hogy nem szerepel a listán olyan játékos, aki jelenleg az Interben játszik. Az Internazionale csapatához kötődő játékosok a fordulóban megszerzett gólok alig négy százalékát szerezték, ez jelentős hátrány a Juventushoz képest. A blog esélyegyenlőségi alapelveinek megfelelően ezt a hátrányt ellensúlyozandó a GMB szerkesztősége javasolja, hogy az Inter csapatához "helyezzenek át" tíz extra pontot március elsejei hatállyal. A pontmegmaradás tövénye alapján (egy zárt rendszerben a megszerezhető pontok száma állandó), a GMB szerkesztőség ezt a tíz pontot a Juventus csapatától javasolja "áthelyezni", hiszen teher alatt nő a pálma.

Reméljük, hogy a jövőben az Internazionale csapata a kapott extrapontoknak köszönhetően a Juventushoz hasonlóan sokat tesz majd az olasz labdarúgás felvirágoztatásáért.

Extra feladat törzsolvasóinknak: csinálj excelt a fenti adatokból és küldd be a kommentmezőben! Minden Olvasónknak, aki teljesíti a feladatot, februárban (visszamenőleg is) dupla hűségpontot írunk jóvá!

Ennek is eljött az ideje

 
Véleményünk egyöntetű
Miszter Maxi Ön egy tetű
Az van már egy idő óta
Tudom, hogy Ön idióta
Egy dologra gondolok
Mr. Allegri, Ön tulok!

Mindenkiben van karizma
Öné a zabszemes farizma
Mi egy hajnalon megszorult
S eldugult tőle a szar út
A végbélszakasz a rút
Orcája szebbik fele
Te világ seggfeje!

Ha véget ér a Maxi-éra
Torinóban lesz a Riviéra
De addig ez csak tortúra
Fosból köpült szartúró
Nagy kanállal szedek belőle neked
Kedves Olvasó ez beléd reked
Felpuffadsz, nincs fel is út, le is út,
Pöffeszkedsz majd mint Felcsút, Alcsút,
Kicsi a bors, terelős duma troll
Kihalt tőled Maxi az atoll-
Zátony, a bohóchalak
Otthona! Te bohócalak!

Addig jár a korsó a kútra,
Míg vaffanculózik az ultra
Nézi mit intézett a ripacsa
Te hisztis, türelmetlen extra picsa
Bár catenaccióznád Mexikót
Ahogy a taljánoknál megszokott
S lennél kapitány, szövetségi,
Juventus edző helyett, a régi,
Csak lenne már új helyetted
Itt kenyered már megetted!

Forró vizet a kopaszra!

Régen húztunk bárkit faszra
Viral Hashtag Allegriout
Diszkont hétvége, egri út,
Törököknek koncot dobó
Várkapitány Mr. Dobó
Egri nőknek hála alfa
Maxi hozzá képest balfa
Szopás vele csak az élet
Rosszabb mint a végítélet
Napja mikor ártatlanul
– az okos más kárából tanul –
Mr. Maxi csökönyös szamár
Calma, calma, évi tízmilla a homár
Teríték az asztalon, ebédre
Konfitált szarágyon leégve.

Hozzád képest a tízeurós 
Hiszti Tóni a wizzair hajós
Odabaszott kemény kézzel
Te meg mint a hal nézel
Ahogy a tintahal vésszel
Szemben védekezik orrbaszájba,
Becsinál a tóba, szájber
Gyerek kérjél bocsánatot
Mert nem mutatod meg a kacsádat ott

Tárgyilagos felvezető az Inda-Juventus rangadó előtt

Eljött hát, amire mindenki várt, zebrasztikus csapatunk megmérkőzik a koszos, dögevő, tolvaj, feslett Indaizével. Mivel a szórakoztatás minden átlagos blogon fontosabb, mint az objektív, szakszerű hozzáállás, így mi most megfordítjuk ezt a rossz szokást, és komoly szakemberekkel konzultáltunk a poszt előtt. A két csapat sztárjátékosait fogjuk összehasonlítani soronként, hogy biztos alapokon érlelt szakmaisággal meghozhassuk a kikezdhetetlen....jó, ennyi elég, jöjjön a poszt!

KAPUSOK

Rögtön az első páros a két kapus. Az Inda kapusa Sommer, aki láthatóan egy csábos hajú, enyhén visszafogott, de párzásra vágyó arculat mögé bújt, míg Csecs esetében bizony egy átlagos lengyel srácot látunk, akit kicsit elkényeztettek gyerekkorában, titokban szívta a cigit a suli wc-jében és akárkinek akármit elpletykált, ha úgy adódik, de amúgy sem érdekli a dolog, csak röhögni lehessen rajta.  Bizony, ezen a poszton az Inda a nyerő. 1-0 oda.

VÉDŐK

Itt már azért egyértelmű a dolog, Bastoni egy elcserélt gyerek lehet, mert ilyen arccal olaszt még nem láttunk, ellenben Bremer a megtestesült ALFA, egy igazi CSŐDÖR. A diszkóban mindketten könyörögnek a csajoknak: Bastoni azért, hogy szóba álljanak vele, Bremer meg azért, hogy leszálljanak róla, mert 5-nél többel nem foglalkozik egyszerre. 1-1

KÖZÉPPÁLYÁSOK

Barella és Rabiot összehasonlítása sem nehéz feladat. Barelláról sem gondolnánk, hogy olasz, sokkal inkább tűnik egy frontról meglépett orosz katonaszökevénynek, míg Rabiot saját bevallása szerint is vezér, aki soha nem adja fel és soha nem megy haza a mama nélkül. Hiába, hogy Adrien a mama kedvence, mégsem ő terül el a földön halálsikolyok közepette, ha a közelében elfutó ellenfél túl nagy huzatot csap mellette, hanem Barella, aki amúgy is egy "HOGYNÉÉÉZELKI?" kategória.  2-1 ide.

CSATÁROK

Itt azért már szorosabb a verseny, hiszen Lautaro Martinez igen népszerű lehet hazája kontinensén, annak ellenére is (vagy éppen ezért?), hogy ezzel a fizimiskával és hajjal inkább egy átműtött transzinak tűnik, azaz egyértelműen "HOGYNÉÉÉÉZELKI?" kategória,  míg a jó Dusan egy igazi "balkán-boy", aki nem csúnya, de nem is csodás, ellenben kemény és szenvedélyes, megfelelő izomzattal. Éppenhogy, de 3-1 ide.

EDZŐK

Szoros verseny van az olasz edzőurak között. A kis Inzaghi a megnyerő, jólnevelt olasz férfi megtestesítője, míg az öreg Max sunyi vigyora és nyegle hozzáállása, majd erőteljes kifakadásai alapján egy tipikus olasz nőcsábász. Teljesen eltérő típusok, de hasonló kategória, így itt második körre is szükség van. Hiszen mikor férfias egy férfi? Ha ideges.

A méreg öl, kivéve, ha olasz fodbaledző az ember. De dönteni továbbra is nehéz, bár Inzaghi inkább tűnik egy análisan abuzált feldúlt hódnak, míg Allegri egy kezdő karatézónak. Harmadik kör következik.

Na eeeeez már mindjárt más! Előbbinél tövig ment a répa, míg utóbbinál a nyers férfierő kirobbanását láthatjuk. Ha nehezen is, de megvan a nyertes: 4-1 ide.

Míg az ellenfélnél 0 csődör és 2 egyértelműen "HOGYNÉÉÉÉZELKI?"-kategóriás sztár van, addig nálunk egy biztos CSŐDÖR segíti a csapatot. Hogy ki nyeri a meccset, azt nem tudjuk, de hogy mi vagyunk a szebbek, az egyértelmű, így már nyugodtak lehetünk, akármi is lesz a vége.

Ésmégegy, NESZTEK!!! Na, ez sem Inzaghi!!

Wikipédia szemelvények

I.

A gyűlölet egy tartós vagy rövid idejű érzelmi állapot, amelynek tárgya lehet egy személy, emberek csoportja, állat, vagy tárgy, esetleg elvont fogalom. Lényege a gyűlölet tárgyának teljes elutasítása, utálata, teljes megsemmisítésének nagyfokú vágya.

A gyűlölet a szeretet ellentéte. Érzelmi világunk két főiránya: hogy ami kedves nekünk, megkívánjuk, ami kellemetlen, elutasítjuk. Ha ez emberekre vonatkozik és ösztönszerűleg történik, akkor rokon- és ellenszenv támad bennünk. Ha határozottan és tudatosan történik, akkor szeretünk és gyűlölünk. A gyűlölet tehát tudatos és határozott elutasítása annak, aki nekünk bizonyos okoknál fogva kellemetlen. Minél kellemetlenebb, annál gyűlöletesebb. Gyűlöletünk a legnagyobb fokban igazságtalan, ha az illető arról, hogy nekünk kellemetlen, nem tehet. A gonosz ember gyűlöli a jót, a boldogot, az irigy a szerencséset. Aki bennünket bántott, aki a mienket elvette, vagy el akarja venni, azt könnyen meggyűlöljük. 

II.

Mordor egy régió J. R. R. Tolkien angol író fantasyregényeiben, mely az író által alkotott világ, Középfölde délkeleti részén található. A Másodkorban és a harmadkorban főként a Gyűrűk Ura, Sauron birodalmának központjaként ismert.

A szerző kiegészítése: Mordor minden Juventino számára az Internazionale allegóriája. 

III.

Az allegória (görög: allégorein= „mást mondani”) a metafora kiterjesztése, olyan szókép, melynek segítségével az ábrázolt események, személyek vagy elvont fogalmak kapnak egy második, rejtett jelentést, értelmezést. Az allegória lehet rövid, vagy végigvonulhat egy mű egy részén vagy akár a teljes egészén is.

IV.

Football Club Internazionale Milano, commonly referred to as Internazionale (pronounced [ˌinternattsjoˈnaːle]) or simply Inter, and colloquially known as Inter Milan in English-speaking countries, is an Italian professional football club based in Milan, Lombardy. Inter is the only Italian side to have always competed in the top flight of Italian football since its debut in 1909.

A szerző kiegészítése: az Internazionale a gyűlölet tárgya, lásd I. pont.