Beharang elmarad

 

bombahoppa költöztet

Addig is néhány életkép Budapestről és környékéről






Persze legyen egy kis foci is.










Juve-Napoli beharang

Az utolsó posztomat még valamikor február környékén írtam, a problémák akkor már olyan méretűre duzzadtak, hogy erős hallucinációk és gondolatok gyötörtek, végén már lábat növesztettek és üldöztek nappalon és éjjelen át, nem hagytak hát más választást, lelőttem, az összeset, okosan, puskát használtam, nem holmi vacak marokfegyvert, feszítővas meg hegesztő pisztoly is kellett volna a partira, de azokat sajnos otthon hagytam. A problémák ettől még nem szűntek meg, de hírvívője már nem akadt, ezért feledésbe merültek, csend és nyugalom, biztonságos nihilben fojtogatott az üresség.

 "Helo, mi..."

 
Azóta beköszöntött az ősz, mindenki az égési sérüléseit kezeli, és hatalmas közhellyel élve, sok víz lefolyt a Dunán, túl sok is talán, említettem feljebb, hogy a problémák attól még nem szűnnek meg hogy nem gondolunk rájuk ugye?  Senki sem ismeri a forrás helyét, csak úgy születnek, hogy bosszantsanak téged, a gond ezzel, hogy a probléma természetéből fakadóan diverzív, nem mindegyik elől lehet elbújni, egyik-másikkal fel kell venni a harcot, áldozzunk most az érintettekért egy gondolatot az árvíz oltárán. 

 

"Gyönyörű és életveszélyes"


Bevallom régen volt már, hogy végig ültem egy teljes meccset, az új kezdetet is csak fél szemmel követtem, de egy tisztes összefoglaló még ebből is összeállítható:


A szezonkezdeti meccsel még úgy voltam, hogy láttunk már ilyet, Pirlo alatt is, akkor a Sampot simáztuk 3:0-ra, szóval nem igazán indított be, Szundi ott Kulut dobta a mély vízbe, aki fent is maradt, úszott is, ügyes volt na, most meg Motta Bambulát, szintén zenész. Tetszett a lendület, a letámadás, a sok fiatal, a forgatás, érezni lehetett, hogy van koncepció, meg hát Fabregas arca a végén, priceless.

 

"Az cumi volt Camanta, nem a klotyómanó."


A veronai meccsnek csak a második félidejét láttam, de mentünk már eleve kettővel, és mire megcsináltam a szendómat meg elhelyezkedtem a fotelben, Vlaho már be is verte a tizit, így a hangulat nem volt az igazi, de éreztem már a bizsergést.


Róma. Tanár úr kérem én készültem, jéghideg szüretlen búza, popcorn, egy zacsi chilis tortilla, egyedül a házban, öklözőzsír bekészítve a spájzban ha szükség lenne rá, hajrá. Nem mondom, hogy gálát vártam de értitek, hosszú idő után, mikor újra kezded elhinni, szerintem nem kell magyarázni. Tudatában ráadásul, hogy azt a meccset nyerni kellett volna, ordító faszságok, régi beidegződések, úgy hogy a fél csapat ki van cserélve és mégis visszaköszön, nem mondjuk már ki hangosan, leírni sem írjuk, mert tudjuk. Nem is csalódtam, csak szomorú voltam de kegyetlenül.


Az Empolit nem láttam csak követtem telón, nem váltott ki komolyabb érzelmeket.


Jött a BL, számunkra is újra felcsendülnek a régi dallamok, jó érzés volt a csapatot végre itt látni, új rendszer, lebonyolítás, egy csomó dolog amit majd meg kell tanulnom, izgalmas, pezseg hát a vérem. Nem határozta meg az egész napot, de képben voltam végig, aztán persze minden elbaszódott, az önindító beadta a kulcsot, mire megoldottuk, hiába toltam már neki, esélytelen volt, így lemaradtam a forduló góljáról. Az mi volt, anyám. Kenit azért láttam már ahogy bekeni és a második félidőt és végig tudtam élvezni, kellemes élmény volt, ami azért maradjunk annyiban, az utóbbi időben nem volt túl jellemző.


 "Egy tőröl fakadtak."


Eljutottunk hát a mai napig, jön egy olyan hazai amitől rettentően fosok és tartok attól, hogy nem lesz jó vége. Miért? Ez itt a Grande Moggi, nem fogunk szakmázni, elemezni, esetleg análizálni, nem fogunk üres statisztikai adatokat puffogtatni csak azért mert nem  merjük leírni az érzelmeinket. Márpedig ez a meccs semmi másról nem fog szólni mint az érzelmekről. A társaság fele azt se fogja tudni milyen rendezvényen van, hogy ki az a parókás, kiabálós bácsi a partvonal mellett akit fütyülnek a hazai szurkolók, miért kántálják, hogy "TRADITORE, VAFFANCULO", miért ez a nagy felhajtás, sima szombat délutáni calcio. Mi tudjuk, hogy LÓFASZT lesz ez sima, lesz itt minden mint egy jól megszervezett texasi, milicista gun and knife show-n, ha a Drughi is kint lesz a kanyarban, akkor Conte másnap se fogja elhagyni a stadiont, lesheti majd az ablakból, ahogy az ultrák körömmel kaparják fel a csillagát a járdáról. Az a baj, hogy nincs a csapatban már olyan aki tudná, hogy ez bizony nem a fociról fog szólni, nincs már Chiellini, Buffon, Marci de még a Csicska is kezelné a szituációt, mert hát érted, történik egy kisebb balfaszkodás, kapunk egy korai gólt, azok vérszemet mi meg görcsöt kapunk és csúnya is lehet belőle. Persze én nem értek ehhez, nekem csak az érzelmek maradnak, de azt megígérem, hogy én rákészülök rendesen mint a Rómára és tekerem a tekercset, küldöm a spiritót, mást nem tehetek, mert ahogy a jó öreg Tony D'Amato mondta "... vagy túléljük ezt a harcot egy csapatként, vagy odaveszünk egyénenként..." Ennyi a történet.

Tipp: 1-0 (YIL10)

Várható kezdő: Gregorián-Kalu,Gatti,Bréma,Cambi-Loca,Keni-Nico,Kúp,Yil10-ahetvenmillióscsatár

Sörajánló: bármelyik jó, de a legjobb amit bombahoppa főzött

Forza Bogyókák!

Szakszerű felvezető a Juventus-PSV fodballmeccsre!

Amikor a nyuszkóimmal főzőcskézek a kertemben, sokszor beszélünk róla, hogy kellene nekünk egy jó kis ALE. "Főzzünk egyet!"- mondom nekik, de ez legfeljebb a Delpieróbb Ale, nem a maxi ALEgri. Az ugyanis nem csak keserű, de mentes is. Mindentől. Nyuszkókkal arról is beszélgetünk, tudományos fokozatainkat villogtatva, hogy amióta a Grande Blog létezik, azóta a csapatunk kétféle eredményt ér el. Vagy nyer, vagy nem. És abban is megegyezünk, hogy nem szabad úgy kezdeni egy posztot, mintha bombahoppa írná. Ezért ugyanis perelni is szokott máshol. Nem mintha bárki tudna úgy írni, mint bombahoppa. 


Szóval a sör készül, VMC pedig a két feleségével felügyeli VMC juniort, így ő nem ér rá, mardel pedig medvére vadászik a Tátrában. Hogy tényleg kilövési célból keresi az állatot, esetleg más tervei vannak, nem tudjuk, de mi MINDENT el tudunk képzelni.

Medve...vagy bombahoppa álruhában.


Mai ellenfelünk ideálisnak tűnik a BL-be visszatérésre. Verhető kiscsapat, akikkel mindig megszenvedünk, aztán nem nyerünk. De ez már a múlt. A PSV ellen már játszottunk BL-meccset, a legemlékezetesebbet éppen 1996-ban, amikor a döntőben sikerült őket legyőzni. Igaz, akkor még Ajax volt a nevük, dehát ki érti ezeket a holland csapatokat.


Egy kis kulturális alapozó: Eindhovenben alapították a híres Philips-gyárat, nem sokkal a torinói Fiat alapítása előtt. A kettő között valahol megszületett a Juventus is. A philipsék akkoriban villanykörtéket gyártottak, manapság pedig túlárazott filmeket a magyar történelemről. A Fiat viszont azóta is azt csinálja, amit akkor, azaz autókat gyárt. Hogy a Juventus mit csinál mostanában, arról az utóbbi pár évet látva nehéz lenne biztosat mondani. Focizni biztosan nem fociztak.

Ex-mester meccs közben....vagy egy medve álruhában.


De ez is már csak a múlt, hiszen Thiago Mottegri lassan kezdi belakni a zebrabőrt, néhány elbizonytalanító győzelem után a hagyományos 0-0, esetleg 1-0 felé tart, remélhetőleg ma győztes meccs jön. Hogy ki nyer, az már kérdéses, de mi úgy tippeljük, mint Zombori Sanyi bá.

"Véleményem szerint a gyáráról híres város csapata nyeri a meccset."


Hogy az ellenfél is említésre kerüljön, nos, ők egy holland csapat Eindhovenből. A bajnokságban jók, lövik a gólokat, ellenben nem nagyon kapják. Kockázatos tipp, de szerintünk 11 játékossal fognak kezdeni, így nem reménykedhetünk a könnyű győzelemben. Hogy a játékvezetőt melyik csapat fizette le, az szintén titok még, de bízunk benne, hogy szeretett csapatunk egyik sötét figurája tette a jobb ajánlatot. 

Ilyen csúnya várost, mint Eindhoven! Nem csoda, ha mindenki focizni akar.


A mérkőzést a SportTV és az RTL+ adja, de akinek ezekre nem futja a pénzéből, az menjen Torinóba és élőben nézze meg a meccset a stadionból.


Persze mire a többség elolvassa a posztot, úgyis vége lesz a meccsnek. Nekik azt üzenem: NAUGYE!


/a poszt megírásához egyetlen agysejtet sem vett használatba a szerző, és nem kérte a mesterséges intelligencia segítségét sem....sajnos./

Empoli - Juventus kiharang

A beharang után végképp nem nekem kellene írnom ezt a posztot, de mardelnek a Börzsönyben továbbra is csak orosz világhálója van (internyet), bombahoppa aligátőrködik a malátakoktéljai fölött, Tigris meg csak fenyegetőzik, mert tudja, hogy úgysem tudja beváltani. Mint repontos automata a random műanyag palackot. De mivel nekem csak látszólag van idilli családi életem (gyerekzsúr, asszony főz, ember meccset néz), így megint én vagyok az, aki megmenti a T. Szerkesztőség s*ggét. 

Az életbe bele má'!

A meccs első 25 percét nem láttam, mert gyerekzsúron voltam. Azért voltam, mert SZERETTEM volna ott lenni. Mondtam már? Aztán a második félidőt meg el sem tudtam kezdeni, mert az asszony szokás szerint nem bírt a két gyerekkel. Úgyhogy nagyjából 20 percnyi játékból kellene megmondanom, hogy miként is értékeljük a mutatott teljesítményünket. Ami szerintem ABBÓL a 20 percből nem nehéz, mert az alapján a maradék időben is ugyanazt csináltuk: kínlódtunk.
Ezért Allegrit már felnégyeltük volna, Mottával meg egyelőre csak azok elégedetlenek, akik akkor is elégedetlenek lennének, ha minden meccset 13:0-val abszolváltunk volna, Vlahovic meg már most 20+ gólos csatár lenne a szezonban. Én mégis azt mondom:

Várjá, várjá, né rohanjá!

Van még 60+ meccsünk, hogy felbasszuk magunkat az új projekt eredményeit látva. Egyelőre még fejlődnünk kell, sokat kell dolgoznunk, az éles szituációkban higgadtnak kell maradnunk. És ez egy élesedő szituáció, mert a szurkolói matek szerint a mai meccs kötelező három pont volt, amiből csak kettőt hoztunk le a pályáról, abból is egyet odaadtunk az ellenfélnek. Ami hosszú távon nem jó ómen. Ilyen győzelem-döntetlen aránnyal, amit eddig Motta hoz, utoljára "veled" nyertünk scudetto pajzsot, akinek a nevét nem írjuk le. Én mégis azt mondom, Maximálisan jó döntés volt, hogy elengedtük CalMaxit és hoztunk helyette egy új húst. Legyünk vele türelmesek! Ugyanis

"Valaminek a vége mindig valami újnak a kezdete." (Oravecz Coelho)

Úgyhogy előre menjünk, ne hátra! Kedden BL. Közös meccsnézés a szegedi Rolling Stonesban. Jöttök-e? Menjünk-e? A Rollingba szurkolni jöttök-e? Én ott leszek (amíg az asszony rám nem telefonál, hogy menjek haza, mert nem bír a két gyerekkel). És szurkolni fogok. A csapatnak. Mottának. Mogginak. És mindenkinek, aki szereti.

Empoli - Juventus beharang

Máma este Reggio Emiliába utazik a csapat. Illetve valószínűleg hamarabb utazik, mert este már a meccs lesz. Tizennyolc nullanullakor. Akkor indítja útjára a labdát az a játékos vagy az ő csapattársa, aki a pénzfeldobásnál a kezdést választja. Hogy ez ki lesz, azt egyelőre nem tudhatjuk, mivel a kezdőket csak egy órával a mérkőzés elindulása előtt szokták megadni. Ugyanakkor tippelhetünk. De nem tesszük meg, mert a lottószámokra is hiába tippelünk hetek óta, még mindig nem mi vagyunk a Legszexisebb, Leggazdagabb, Legokosabb Magyar Férfiak. (Azok odaát vannak a "másik" blogon.)

I've got a big big dick in a big big slacks
It's not a big big thing if you sucks that

Szóval kéne valami beharangot írni, de a szerkesztői levlistából az derült ki, hogy senki nem ér rá ilyen FONTOS dolgokra. Tigris csak felkérdezett, hogy ki ír beharangozót, bombahoppa sert főz és valami női gátat néz, mardel azt írta az interneten, hogy nincs internet hozzáférése a Börzsönyben. Nekem elvileg a saját gyerekeimre kellene vigyáznom, hogy a feleségem tudjon bédet főzni, aztán gyerekzsúrra megyek, mert SZERETNÉK. Szóval mindenkinek JOGOS kifogása van, hogy miért ne csinálja azt, amit én most csinálok.

Azért persze öteleteltünk, bombahoppa például kérte, hogy mindenképpen írjuk bele: "Egyébként jó az idő szép kék az ég és szép kék az empoli is." Ezzel kapcsolatban csak annyit jegyeznénk meg, hogy itt (Vecchiaföldén) éppen szar az idő, az Empolit meg nagy betűvel írják, hiszen mi minden ellenfelünket tiszteljük - kivéve persze a mordoriakat... meg a kukásokat... na jó, a violák is lesz*phatnak, a torot pedig kifejezetten gyűlöljük! De persze, mindenképpen beleírjuk a beharangba, nincs kifogásunk ellene.

Mindenkit szeretünk, tisztelünk, de 'ki nem ugrál, büdös román, hej, hej!

No de követekezzék a szagmai rész: Az Empoli játszik hazai pályán, vélhetően teltház előtt, vagyis a Stadio Carlo Castellaniba kilátógató, várhatóan 16.284 néző nagy része nem nekünk fog szurkolni. Ez mondjuk minket idén pont nem befolyásol, a 39.211 fős Bentegodiban is lazán gurítottunk egy hármast. (Reméljük bombahoppa is gurít este egy hármast vagy sörből vagy a női gátba. Bármelyiket is választja, egészségére!) Ráadásul az Empoli eddig hazai pályán egyszer sem talált be, vagyis ennek sima Juventus győzelemnek kell lennie. Tökösek vagyunk, úgyhogy bevállaljuk: az is lesz. 2:0 ide.

Csak nem hoznak úgy zavarba minket Reggio Emiliában, mint a hjúsztoni maci a névrokon Clarke-ot!

Disqus