Türelmi rendelet / Decretum Calmaticum

 

Csak ülök és elmélkedek
Gyúlnak agyamban fényledek
Cool IPA sörömtől 
Szürreális örömtől
Serie A helyezésünk okán
A dobogó előkelő fokán

Gyorsítunk, indexelünk balra

Most győzni kell, élve vagy halva

Előzni és indexelni jobbra

Hátulról nézhesse seggünk a Kobra

Nincsen könyör, nincsen kegyelem

Hidegvérrel jár a fegyelem

Eljött a Calma ideje
Bár már tart jó ideje
De most nagyon itt van
Következik a Calma hittan!


I.

Mindenkit nyugalomra intek
Mert következik az inter-
akció, a győzelem még csupán
fikció, egyetlen cél a picsán-
rúgása az ellennek
helyretétel kell ennek
A sittes hiéna bagázsnak
Hogy vége érjen a harácsnak
Amit bemutatnak elvtelen
Az erő rossz oldalán esztelen
Zombiként féktelen étvággyal.
Erkölcstelen mint két lánnyal
Egy asztalnál ülve sörözni
Ahol te iszol ők meg a Disney
Mínuszon tündérmesét néznek

(mindent a szemnek semmit a kéznek)
Majd elolvadnak a Barbitól
De neked inkább barbitál*
Kellene, simogató nyugtatása
görcsoldó és kábító hatása
Előre látod az inklúzív interakciót
És érzed duzzadni az erekciót
Minek oka nem a két lány alakja
Hanem a dögevők fránya lakja
A kupleráj, ahol rendet rakunk végre
És vörös betűkkel írjuk az égre:

A türelem gyümölcse! Calma!

Te is velünk üvöltsed! Calma!
Calmacirkusz és calmaparádé,
Calmaticus IRL és full calma a HD,
Calmaélet és calmahalál
A calmacélba is betalál
Mert a calma lett az instant karma
Sors, predesztináció, eleve elrendeltetés. CALMA!

MORDOR

II.

Calma! Nyugalom! Mi lett itt?
Látjuk gólt lőni Mirettit,
Yildiz bőröz, szlalomozik,
A védők néznek mint a mozik-
ban, a gólzsák kinyílt Vlahó-
ban. Calma van, hahó!
Bremer tököt növeszt, Gattit
Csodáljuk, already got it!
Türelemre intek mindenkit
McKennie-t a jenkit
Kutyáztuk évekig a kispirlót
Most ő hozza a spiritót
Joga bonitóval pettyest ad be
Ellenfelünk, nyugi, kapd be!
Nyeld csak le mélyen, érezd az ízét
A Juventus szarrá szopatja az izét.

III.

Furcsa. Pünkösdi királyság talán.
Calma van. Lesz vatta, fakanál.
Feldugjuk nektek! Dögevők, bevéreztek,
Tamponálhattok, nem éreztek
Semmit sem fájdalmon kívül,
A calma nyugosztaljon végül
Hat láb mélyen vízszintesen
Besózott halmotok, terméketlen
Legyen, mint Kartágó földje!
Calma, marad még szép, zöld gyep
Kalmás, kies, torinói placc, hazai pálya,
Nyugtató, mint bombahoppa hazy IPÁ-ja!

*barbitál: Az első barbiturátot, a barbitált 1902-ben szintetizálta két német vegyész, Emil Fischer és Joseph von Mering a Bayer cégnél, Moordorfban. Az 1950-es évekig, a benzodiazepinek bevezetéséig általánosan használták altatóként és nyugtatóként. 1904-re már számos hasonló vegyületet sikerült előállítani, köztük a fenobarbitált. Az első fenobarbitál alapú készítményt 1912-ben vezették be a piacra Luminal néven.

Érdekes véletlen, hogy a híres eurodisco zeneszerző Giorgio Moroder édesapja szintén Moordorfban született, továbbá J.R.R. Tolkien alkotás közben rendszeresen használt Luminalt, és a hátára tetovált pentagramma csúcsait (a pokol kapuját, Derwezét, Death valley-t,  Moordorfot, Milánót és Mordort)  összekötő egyeneseken egy kék-fekete kígyó tekereg, ami körül táncoslegyek (Empis Trigramma) rajzanak.

Ha nem tudnátok elképzelni ezt a mintát, segít nektek a mesterséges intelligancia! Figyelem! A következő képsorok a nyugalom megzavarására alkalmasak! Csak erős idegzetűeknek!

Ha a képek láttán szaporább lenne a pulzusotok és a gyűlölettől forrna a véretek, akkor toljatok egy kis barbitált. Calma!

Juventus - Empoli kiharang

Két juventino beszélget az Empoli elleni meccs másnapján:

- Nem tudtam nézni a meccset, Milik hülye állíttatta ki magát a 16. percben?

- A lengyel.

- Csecs?

- Nem.

- Hanem?

Nagyjából mi is ilyen értetlenül állunk az események előtt. Vagyis inkább után. És itt már egy esemény utáni tabletta sem segít. Bekaptuk a le(n)gye(l)t, aztán terhesek lettünk. Gondterhesek. Mert amúgy sem voltunk élesek, amúgy is benne volt a pakliban, hogy nyögvenyelős győzelmet fogunk aratni, Milik viszont elintézte a 16. percben, hogy erre ne legyen gondunk. Ha meg kell baszódni, akkor meg kell baszódni, gondolta, és az Empoli térfelén nyújtott lábbal becsúszva próbált labdát szerezni. És bár fentebb feltételeztünk valamit, valószínűleg mégis örök rejtély marad, hogy a szerelési kísérlet elindítása előtt mire gondolhatott a költő.

Labda vót, spori!

Lehet lamentálni rajta, hogy ha ez piros volt, akkor Berardi hasonló megmozdulása miért nem volt az Bremer ellen, vagy hogy miért Fagiolit tiltották el inkább fogadási csalás miatt azután, hogy az ő lábára csúsztak rá hasonlóan? Miért nem hívják segítségül a VAR-t ilyen helyzetekben, csak ha ellenünk kell ítélni? Nos, kedves hölgyeim és uraim, drága barátaim, nos. Ezekre a kérdésekre mind tudjuk a választ: mert plusvalenza, mert Szuperliga. És sajnálatos dolog ez, mert tényleg eléggé ránk hegyezik ki a VAR használatát. De ha valaki hülye, mint Milik tegnap, azt nem menti fel, hogy kire van kihegyezve a VAR. Főleg úgy, hogy ránk van kihegyezve. És Milik a mi játékosunk. Tehát tudnia kell, hogy ő nem fog egy ilyen becsúszást sárgával megúszni. Akár talál lábat, akár nem. Akár elismeri, amit tett, akár nem. (A piros lap felmutatása utáni testbeszéde azt árulta el, nem vitatja egy másodpercig sem az ítéletet. Lehet, hogy Buffon adott neki tippet, jó pénzt fizetnek a bukik egy első félidős Juventus kiállításra? Az öreg nagy mágus.)

"Ha kicsi a tét, a kedvem sötét."

Mondjuk sokkal rosszabb helyzetben nem lettünk az Izé elleni meccs előtt, már ami a bajnoki címért folytatott küzdelmet illeti. Nekik így is úgy is hozni kell(ett volna) a mai 3 pontot a Fiorentina ellen. Ha ezt megteszik, akkor nekünk nyernünk kell ellenük jövő héten. Amit egyébként is kellett volna. Legfeljebb ők jobban rámehetnek a döntetlenre, lévén akkor is pontelőnyben maradnak. De egyrészt Inzaghi nem olyan fajta edző, aki ne győzelemre játszana, másrészt azért nekik egy elmaradt meccsük még van, de az egy Lecce-Genoa duó elleni csörtéjük közé került be az Atalanta ellen. Amire sokkal fáradtabban fognak érkezni, mint mi bármelyik meccsünkre, hiszen még közben az Atléticoval kiBeLezik egymást.
Nagy változás tehát nincs a mi képletünket tekintve: nyerni kell Mordorban, aztán eggyel több pontot szereznünk az összes hátralévő fordulóban, mint ők. Nem lehetetlen, még akkor sem, ha nekik jobb a keretük és stabilabb a játékuk. Ha meg nem nyerünk idén salátástálat, akkor is egészen pofás ez a szezonunk, főleg a keret kialakítását és a pénzügyi helyzet rendezését illetően.

Halló, Keravill? Megjött az NDK turmixgép? A levehető ajtós.

Ettől függetlenül egy kicsit azért a k***a anyját Areknek, a piros lapjával teljesen hiteltelenné tette az egyébként tökéletes prognózisunkat, ami ezek után annyit ért, mint az mArek szotyi. Pedig Marchisio és Giovinco TÉNYLEG nem volt  meccskeretben az ellenfélnél, a Juventus TÉNYLEG gólratörtően játszott, az Empoli TÉNYLEG inkább kontrákra rendezkedett be, és az eredmény is TÉNYLEG egy magambiztos hazai győzelem lett volna.

Juventus - Empoli beharang

Mivel mardel kolléga nyakik van a sitt(b)en, bombahoppa Blind Myself koncertre készül, Tigris Willis pedig úgy zárja az ánuszát a passzsávokat, mint Khedira fénykorában, ezért engem ért a megtiszteltetés, hogy megírjam a kötelező beharangot. Maradjunk annyiban, hogy k***ára nincs kedvem hozzá, de valamiből meg kell venni az új verdát. (Már ki is néztem. Nagyon baba!) Abból a sokmilliós tagdíjból fogom ezt megtenni, amit ezután a kiváló elemzés után fogtok küldeni. Ne fogjátok vissza magatokat!

Régi rossz...

...új csúcsmodell.

Van az ez Empoli nevű csapat. Onnan tudom, hogy milyen eredményeik vannak, hogy megnéztem az eredmenyek.com-on. Egyébként halvány lila fingom sincs, pedig követem a Serie A minden csapatát. De valahogy olyan semmilyen, jellegtelen csapatnak tűnnek. "Se jó, se rossz, mint a krumplileves" (Varró Dani). Itt vannak az élvonalban, de nem sok vizet zavarnak. Van 21 forduló alatt 16 pontjuk, amiből hatot a Fiorentina-Napoli kettős ellen szereztek. Ha nem tudnánk, hogy Spalletti távozásával a Napoli teljesen földbe állt, és hogy a Fiorentina Italianoval egész egyszerűen képtelen egy bizonyos szint fölé jutni (EL-helyekért való küzdelem), akkor azt gondolhatnánk, akár még félnivalónk is lehet a toszkánoktól. De mivel tudjuk, amit tudunk, és egyébként is egy toszkán edzőnk van, így nem félünk.

Ó, A, jöjj el már, fényed áradjon ránk!

Meg amúgy is, mi vagyunk a Juventus. Féljenek tőlünk az ellenfeleink!

Szerencsére ez most már újra nem csak üres lózung, nem csak a mezt teszik ki a pályára a srácok, hanem valós tartalom is van mögötte, szív és harc a pályán. Nem csak amolyan "malac a jégen" küzdés, hanem a régen megszokott igazi spirito. Hogy ezt mi hozta el? Mi hozta vissza? Őszinte leszek, nem tudom. Ahogy azt sem, mikor fordult a kocka, mikor kezdtünk újra hasonlítani az Igazi Öreg Hölgyre. Nem is volt talán egyetlen ilyen pillanat, amihez lehetne kötni. Inkább egy hosszú (és fájdalmas) folyamat eredménye ez. De milyen eredmény! Most már nem az 1:0 az új 1:0, hanem a 3:0, a 4:0, a 6:1... Oké, nem kezdek el ömlengeni, mert ilyenkor szokott jönni a váratlan bukó. Meg hát bombahoppa is külön megkért a szerkesztői levlistán, hogy nehogy Allegrit merjem éltetni. Úgyhogy nem éltetem. Mindenesetre a Sassuolo elleni 2:4 óta valami tényleg történt.

A Juventus nem tud jó focit játszani, és Allegri nem jó edző.

A mi teljesítményünkre és az Empoliéra is igaz ugyanaz a szó: konzisztens. Mi elég szorgalmasan gyűjtjük a pontokat, és ennek köszönhetően meg is előztük a friss szuperkuka győztest a tabellán, és az élre álltunk. Ma meg aztán egyenesen 4 pontra növelhetjük az előnyünket előttük. Igen, 4 pontra. Növelhetjük. Az előnyünket. Ki gondolta volna ezt akár csak pár hónappal ezelőtt? (Kivéve persze a Mindig Mindent Előre Tudó bombahoppát.)
Az Empoli meg ugyanolyan szar mindenhol: hazai pályán 8 pont, 8:16-os gólkülönbség; idegenben 8 pont, 6:18-as gólkülönbség. Olyan nagyon tehát nem szórják meg őket (mínusz Roma még szeptember 17-én, ők egy hetessel küldték haza a kékeket), cserébe alig-alig találnak az ellenfelek kapujába. Ráadásul sem Giovinco, sem Marchisio nincs benne a mai a meccskeretükben, úgyhogy a legjobbjaik nélkül kell elutazniuk Torino szebbik felébe.
Mire számíthatunk hát ma 18 órától? Kezdő sípszóra, betömörülő ellenfélre, Juventus helyzetekre, elszórtan Empoli kontrákra, és egy szűkös, de magabiztos hazai győzelemre.

Lecce - Juventus kiharang

Vendégposzt, Gábor Gerencsér elemzése következik.

Jó meccs volt.

A Lecce ‐ Juventus kiharang beharangja

 

Nos, a mai napra nem beharanggal, hanem kiharanggal készültünk. Ennek köszönhetően ez a kis szösszenet csupán egy beharangozó, ami a kiharangozóra hívja fel a figyelmeteket. 

Találkozunk a meccs után, a kiharangozót egy vendégszerzőnk jegyzi, érdemes visszatérnetek!

Addig is jó meccsnézést kíván a GMB csapat!

Forza fino alla fine!

Gyűjtést szervez a Grande blog!

 Ahogyan azt a Juventus-Sasoló mérkőzés színvonalas beharangozójában olvashattátok, megbecsült szerzőtársunk, VMC úr balesetet szenvedett VMC Jr. társaságában utazva egy lepukkant egyetlen családi autójukban ülve.

A térfigyelő kamera felvétele a balesetről

Szerencsére komoly sérülés nem történt, de anyagi kár igen.

VMC a röntgenre várva

Mi, a Grande blog közössége elkötelezettek vagyunk egymás segítése iránt, éppen ezért gyűjtést szervezünk VMC úr esete után.

Aki teheti, most segíthet. Jelentkezzetek kommentben, ha adakoznátok.

Az eset után szeretnénk egy "szellemírót" felvenni, aki alkalomadtán helyettesítheti VMC-t, vagy akármelyik szerzőt a blogon.

VMC kifejezetten veszélyes életet él. Eszik, iszik, dolgozik, HÁZAS, gyerekei vannak és -ahogy arról az előző poszt is szólt - kifejezetten veszélyesen közlekedik. Ezen felül még szeret testhez simuló ruhákban járni, hogy felfigyeljenek rá, ami a mai magyar vidéken bizony extrémsportnak számít egy jóképű, kisportolt, szexi sápadtarcúnak, mint ő.

Mivel nekünk az olvasó az első, így ez a szélsőségesen veszélyes életstílus, amit VMC folytat, a blogposztok rendszerességét és folytonosságát veszélyezteti. Ha ezek miatt ki kell hagynia posztokat, nekünk akkor is meg kell jelentetni valamit, hiszen az olvasó számít ránk. Ezért szeretnénk alkalmazni egy szellemírót. Aki jártas a témában, az tudja, hogy egy ilyen író drága mulatság, így most összefogásra kérünk minden olvasót.

Mutassuk meg, hogy nekünk számít ez a blog!

A Grande blog szerzői

VMC megúszta!

Juventus - Sassuolo beharang

Reggel megtörtem az autót. Bölcsibe vittem a gyereket, nedves volt az út, csináltam fékpróbát, minden ok. Befordultam az utolsó utcába, mint utólag kiderült, itt már jeges volt az út, harminccal, értékelhető fékezés nélkül (siklott a gép, mint Liu Shaolin Sándor a Városmajorban) beleslattyogtam egy balra kanyarodni készülő Audiba. Lökhárító, csomagtartóajtó nála, nálam lökhárító, motorháztető, komplett hűtő minimum off. Mivel részemről egy 19 éves Opel Astráról beszélünk, a levegőben lóg a gazdasági totálkár. Szóval kattintsatok, olvassatok, fizessetek, mert különben nem lesz gyereket bölcsibe hordós autóm! Meg igazából semmilyen.*

Jönnek csehszlovákok a Sasok. Nem a lómaiak, hanem azok, akik az odavágón megvertek minket 4:2-re. És akik miatt a végén még megszeretem Allegrit, mert mintha ezután a meccs után sebességet váltott volna a csapat, és a pontgyűjtést tekintve fullba nyomja a kretént. Most (szintén azóta) éppen egy laza 16 meccses veretlenségi széri(e)ában vagyunk, amit épeszű juventino elképzelni nem tudott volna sem a szezon előtt, de még csak a szezon elején sem, szerintem. Egyszerűen nem volt benne a levegőben. De Allegri valahogy belerakta, hogy takarodna el Lómába, helyet csinálva ezzel a Juve kispadján a Speciális Egyesnek!

Mivan Gyíkarcok, le akarjátok váltani Allegrit?

Egyesek úgyis azt mondják róla, jó edző. Meg hogy szeretik a játékosai. Fasse tudja. Bár nem is érdekel. Nem vagyok Lóma szurkoló. És nem is érdekel, ki szereti ezt a majmot és ki nem.

A Juventust viszont kezdem újra megszeretni. A fiatalok kopogtatnak az ajtón, némelyek páros lábbal rúgják be. A grinta, a spirito mintha újra az egyik legnagyobb ismérvünk lenne, de legalábbis vannak jelek arra vonatkozóan, hogy ismét rátalálunk. Szóval ez egy szerethető csapat, és bassza meg, Allegri is kedz az lenni. Nem bírom megemészteni, mert az újrakezdésének első két évében teljesen lenullázta magát nálam. Onnan meg nehéz visszakerülni az szívembe. Nagy a bizalmam mindenki felé, de ha azt valaki eljátssza, akkor végleg eljátssza. Allegri teljesen eljátszotta, de mivel én nem tudtam kirúgni, a Juventust meg nem akartam az életemből, ezért a TTT-módszer** első két T-jét alkalmaztam. És furcsa, főleg az előzmények alapján, de lassan megérkezik a harmadik is.

Allegrinek most itt a kiváló lehetőség, hogy bizonyítsa, az a bizalom, amit újraépítettem iránta, nem volt felesleges időpocsékolás. Jó lenne, ha ma nem csúszna meg úgy a csapat, mint én reggel, hanem Trezeguet mezszámára növelné a veretlenségi széria hosszát. Szerintem van is rá reális esély, mert a Sassuolo nincs igazán jó formában. A kiesés szele folyamatosan legyezgeti őket, és bár ha meghalnak a végén, szépen fognak meghalni (nem fognak), mi ma meg kell, hogy verjük őket bődületesen csúnya játékkal is. Nem lehet, hogy egy Ferrari legyorsuljon egy Fiatot!***

Ma nem nyertek ellenünk, buzik! Azt mondtam, hogy muzik!!

*Pedig ez kibaszott egyedi volt, 2004-es fehér Opel Astra G, basszátok meg, és ráadásul szerettem is! Az autópályán mindig el kellett döntenem, hogy klímát használok vagy előzök. 1.2-es motor rulez!

**Fiatalabb kedvéért: https://hu.wikipedia.org/wiki/TTT

***Mondjuk ma reggelig azt sem tudtam elképzelni, hogy a vén Astrámmal valaha is letolok egy Audit az útról.