Név: Alessandro Del Piero
Született: 1974/11/09 - Conegliano
Magasság: 174 cm
Súly: 75 kg
Bőrszín: Fehér
Státusz: Visszavonult
Képességei: Szupervezér, szuperszív, megtörhetetlen szellem, a Juventus laborjában kifejlesztett "SPIRITO" először az ő testében mutálódott és lényegében eggyé váltak.
Háttérsztori: Jóval azelőtt, hogy a világ a nevét skandálta volna, vagy a legendás védők remegtek volna a közeledtétől, Alessandro Del Piero még csak egy fiú volt a kis olaszországi Conegliano városában. Szuperereje nem volt nyilvánvaló – nem röngtenszem vagy emberfeletti szupererő –, hanem valami finomabb és végül varázslatosabb: a futball iránti lángoló szeretet és a megtörhetetlen szellem.
A szikra Coneglianóban
A fiatal Alessandro napjait szőlőültetvények és macskaköves utcák között szaladgálva töltötte, egy ütött-kopott labdával a lábán. Bátyja, Stefano volt az első edzője és legádázabb riválisa. A helyi gyerekek viccelődtek, hogy labdával a lábán született, és néha, késő este, azon tűnődött, hogy igaz-e ez.
Családjuk nem volt tehetős, de álmokban gazdagok voltak. A kis Alex édesanyja, Bruna, figyelte fia szüntelen cselezését, fáradhatatlan edzését, és minden este imádkozott a csillagokhoz.
A titkos erő felfedése
Egy szellős délutánon, egy helyi ifjúsági torna alatt Alessandro csapata 2-0-ra veszített. A pálya sáros volt, és csapattársai lehangoltak, de hősünknek már akkor tűz égett a szívében. A második félidőben lehunyta a szemét, és eszébe jutott testvére tanácsa: „Ha szereted a focit, a labda viszonozni fogja a szeretetedet.”
Úgy táncolt el a védők mellett, mintha szellemek lennének, a lábai gyorsabban mozogtak, mint azt bárki is gondolta volna. Szerzett egy gólt, majd még egyet, és végül a győztes gólt a felső sarokba csavarta egy olyan gyönyörű lövéssel, amely mintha a fizika törvényeit szegte volna meg.
A tömeg felkiáltott. Az edzők suttogták: „Ebben a fiúban van valami különleges.”
Az út
Tehetségének híre elterjedt. Hamarosan Alexet meghívták játszani a Padovába, és a világ legnagyobb klubjainak megfigyelői is felfigyeltek rá. Végül a Juventus lett a befutó és Alex sorsa megpecsételődött. Karcsú tinédzserként érkezett Torinóba. Az idősebb játékosok titánok voltak, de Alex szuperereje nemcsak a képesség volt – hanem az alázat, a tisztelet és a vezérszellem. Figyelte Roberto Baggiót, a mestert, és minden mozdulatát tanulmányozta.
Megpróbáltatások és diadalok
Egyetlen szuperhős útja sem mentes a nehézségektől. Alessandrót a pálya elején leültették a kispadra, kritizálták, és azt mondták neki, hogy túl csendes, túl vékony a Serie A megpróbáltatásaihoz. De keményebben edzett, figyelmesen hallgatott, és várta a pillanatát. Egy végzetes estén a Juventus hátrányba került egy döntő mérkőzésen. Az edző a kispadról hívta Alessandrót. Szuperszívdobogással lépett be, és egyetlen, beívelt szabadrúgással megváltoztatta a játék menetét. A stadion dübörgött; egy legenda született.
A Kapitány
Az évek teltek, csapattársak jöttek és mentek. Baggio távozott, a csapatkapitányi karszalagot pedig továbbadták. Alessandro büszkén viselte, tudván, hogy ez több mint szövet – bizalom, örökség és milliónyi remény súlya.Vezetése alatt a Juventus címeket nyert, meghódította Európát, és emelt fővel nézett szembe a nehézségekkel. Még akkor is, amikor botrányok törtek ki, és a klub kiesett, Alex kitartott. Átvezette a csapatot a sötétségen, hűsége megtörhetetlen volt. Pályafutása alkonyán idős és fiatal szurkolók töltötték meg a lelátókat, a nevét skandálva. Nem egy köpenyes szuperhősnek szurkoltak, hanem egy coneglianói fiúnak, aki aranyló lábával, szívével és példájával inspirálta őket. Alessandro Del Piero több volt, mint egy futballista. Ő volt a Juventus valaha volt legnagyobb kapitánya – egy hős, akinek legnagyobb ereje az volt, hogy mindenkit meggyőzött maga körül a játék varázsáról.
