AAaAA – Anonim Alkoholista az Alpok Alatt
Juve - Parma beharang
A mai meccsre a szerkesztőség kölcsön kérte Marty McFly-tól a DeLoreant mert VMC verdája még mindig a szerelőnél van, itt jegyezném meg, hogy ha időben fizettétek volna a tagdíjakat, akkor most legalább egy szerkesztőségi Ferrari lenne a garázsban és nem kellene csórók módjára kölcsönkéregetni, bár ha jobban belegondolunk mindegy is, hiszen vezetni úgy se tudnánk a Ferrarit, bombahoppa meg én tuti seggrészegek leszünk már délután kettőre, Tigris csak helikoptert tud vezetni, VMC ittasan meg ugye csak a sajátját, ami nem gond ha éppen a javítóműhelyben áll, szóval marad a kölcsön autó, ami azért fasza mert a Doki épp kicserélte a fluxus kondenzátort és most csak úgy hasít a kicsike. Jó lesz.
Jó meccs volt. Veletek ellentétben mi már tudjuk mi lesz a vége mert most értünk haza, alább pedig jön az élménybeszámoló:
Már a Torinó felé tartó út is durva volt, ahogy elindultunk, felpattintottunk három házi dunkelbraunt, bomba bekészített pár rekeszt hátra, a Delle Alpiba nem lehet szeszt bevinni ezért úgy voltunk vele minél hamarabb legyünk túl a kötelezőn. Tigris vállalta, hogy letolja az utat, előtte betöltöttük neki a DeLorean programot, pislogott kettőt majd egysorosban kommentálta: " I know kung-fu " nem akartunk közbepofázni, hogy ez most nem az a film, de látszott, hogy erősen koncentrál, nem akartuk kizökkenteni, még a végén idő előtt kapcsol át John Wick üzemmódba, ne adj isten, szakadt, véres atlétatrikóban kezd el rohangálni meccs közben. Szóval ment az alapozás rendesen, Marty a csomagtartóban felejtette a légdeszkáit, gondolom el tudjátok képzelni mi lett a vége:
Sör és légdeszkák bekészítve, start.
Nabazmeg...
Megérkeztünk a stadionhoz, kockásan, csík szemmel, rettenet darabosan, egy korai kubista faragta adonisz csoport. Meg van az a jelenet a nagy Hunter S. Thompson klasszikusból, mikor a beéterezett főhősünket átlökik egy las-vegasi kaszinó bejáratán, hogy "bent vesszen inkább el" ? Valahogy mi is így éreztünk.
Kerestük a helyünket, de nem találtuk, a poén, hogy sikerült a díszpáholyban kikötni és belekötni az előtérben egy szőrtelen vámpírba:
Júúúj!
Nagyon befostunk, mármint a röhögéstől, mi nem félünk senkitől, gátlástalanok vagyunk, a díszpáholyban mindenkinek beszóltunk valamit, VMC-nek is elgurult közben, nekiment a biztonsági őrnek, hiába böfögtünk meg gargalizáltunk a még megmaradt sörrel, értelmezhetetlen hangok jöttek csak ki, azt akartuk mondani, hogy hagyja már békén csak egy öreg csávó, nem ártott senkinek.
A biztonsági őr.
Mire elkezdődött a meccs már kellőképpen tönkretettük a díszpáholy életét ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon, megkerülhetetlen tényezők volnánk, velünk nem lehet packázni. Jómagam, a kezdő sípszóról lemaradtam, mert leugrottam szalonnás, sajtos pattogtatott kukoricáért meg sörért, közben az utolsó kortyokat is lenyeltük. A kijelzőn legalább végig tudtam futni a kezdőket:
Maga a meccs, igazi hamisíthatatlan esti calcio volt, lassú labdajáratás, egy kis tolódás, precíz, tűpontos passzok, kiváló technikai megoldások, kiemelkedő egyéni teljesítmények és rengeteg káromkodás. A védelmek egy évig is kihúzták volna utánpótlás nélkül, de azért bepasszíroztuk azt az egy gólt ami döntött.
Tigrisen kivül nem is látta más, mi aludtunk, nyálcsorgatva, hangosan horkolva, szeszgőzösen, elterpeszkedve hátul a kényelmes bőrfotelekben. Emberünk fel-alá járkált a páholbyan és a vendégeket vegzálta, magyarázta a tudattalanoknak a taktikát, hogy mi-miért történik, mire kell odafigyelni a pontrúgásoknál, felhozatott a szertárból egy mágnestáblát, arra rajzolt kis háromszögeket meg szaggatott vonalakat amikkel a kis fekete korongokat kötötte össze. Szerintem totál be volt szarva mindenki, a biztonsági őrt vizsgáztatta. bombahoppa mesélte utána, hogy mikor felkelt a sarokba hugyozni, hogy lement szünetben Ancelottihoz beolvasni neki, hogy miért vonja ennyire vissza Zidane-t, engedje szabadabb szerepkörbe játszani, állítólag még egy taslit is lekevert a végén, pedig nem is ivott, csak a benne égő tűz hajtotta, a csapata iránti szeretet. Hazafelé úton már nem beszélt csak mormogott, ugyanazt ismételte, allegória, algéria, vagy allegri már nem emlékszem, megszállta az ördög, de vezetni nagyon megtanult az biztos. Majd szólok azért neki, hogy a helikopter jogsi autóra nem jó, de igazából ki nem szarja le.
Sajnos a sör már az odaúton elfogyott ugye, ezért elég sokszor kellett megállni hazafelé, szerencsére a Doki jól telenyomta naftával a Deloreant szóval a tankolással legalább nem kellett bajlódni, lett is volna gond rendesen a pisztoly behelyezésével, keresztbeállt szemekkel, mindenesetre tartottuk a tempót, elég durva pisaszag terjengett a levegőben, szerintem mind a hárman legalább háromszor lehugyoztunk legalább három különböző nadrágszárat, de ez már csak ilyen szakma.
Szóval most pár órája értünk haza, maradtunk a szerkesztőségben, senkinek sem volt mersze hazamenni, az már más világ, meg amúgy is meg kellett írni a posztot, ami lehetett volna hosszabb is, ezt elismerem, de nagyon éhes vagyok már, VMC megigérte hogy rendel pizzát, de újból bealudt, bombahoppa meg kiment megetetni a szerkesztőségi nyulat, de azóta sem jött vissza, esélyes, hogy elfáradt a nyúl mellett vagy leült vele átbeszélni a meccset, esetleg épp verset írnak. Tigrissel kellene valamit kezdeni mert ugyanazt ismételgeti amióta visszaértünk, Allegria vagy mi, nem tudom ki az mi az, remélem nem kapta el a Nostradamus vírust, majd kiderül, ja igen, lassan kezdődik majd nektek a meccs, nézzétek meg ti is, jó meccs lesz.
Tipp: 1-0 (Del Piero)
Sörajánló: nem tudok most sörre gondolni, hidratálok ezerrel
Magamhoz nyúlok – időutazás
(Ha nem megy pénzzel, oldd meg sok pénzzel! Megvettem magamtól jó pénzért egy korábbi művemet, amelyet, bombahoppának hála, itt is olvashattok ezentúl. Ugyanitt sok egyéb gyomorforgató izé beharangot is találhattok.)
"Milano est infinitum nihil
Finom a sz*r, vagy sótlan? (Juventus-Stuttgart utóhang)
A tegnapi keddi fantasztikus förtelmes győzelem gyalázat után sajnos másfajta kiharang készül, mint amilyen egyébként - azaz készül, mert nem szokott. Túlszakmázásra nincs szándék, sokkal inkább a jelenlegi helyzetet mérjük föl. Akit nem érdekel a sok szöveg, az a poszt végén megtalálja a végkövetkeztetést.
Az előzmények nem voltak ideálisak, két rangadó között egy BL-meccs mindig fárasztó, úgy meg főleg, ha kellemetlen ellenfél jön, a Stuttgart pedig, a gyenge forma ellenére kellemetlen játékot játszik. Motta is elismerte, hogy nagyon jók, a Real ellen bizonyítottak is, és a bajnoki helyezésük ellenére eddig csak 3-szor kaptak ki a szezonban, A Real/Bayern kettős mellett a Freiburgtól.
A sérülések és egyéb okból rotálások sem segítettek. Nálunk 6 + 1 alapember maradt ki a kezdőből, a Stuttgartnál nem voltak ilyen problémák, egy olyan sérültjük volt, aki akár kezdhetett is volna. Ellenben a Juventus majdnem teljes védelme (Gregor, Cambiaso, Gatti, Bremer) eltiltott, sérült vagy rotált volt, Locatelli pihent, Koop pedig sérült. Ez 6 alapember, de ha Gonzalezt is ideszámítjuk, akkor 7, de ő az egyik, akinek megfelelő a helyettese, Gregor pedig a másik. A többiek viszont jelentős hiányzók, megfelelő pótlás nélkül. Ezen kívül van egy ifista jobbhátvéd, és két széthajtott emberünk, Yildiz és Vlahovic, akik nem csak ingadozó formában vannak, hanem nincs a helyükre más. Ezek alapján a fáradt és pontatlan, lassú játék egy stabil Stuttgart ellen nem volt annyira meglepő. A játék képe persze nagyon gyenge volt.
Érdemes megnézni azt is, hogy Danilo kiállítása után milyen csapat fejezte be a meccset, és kapott végül gólt a 93. percben.
A mezőnyjátékosaink átlagéletkora ekkor kicsivel több, mint 22 év volt. Ez mennyivel tűnik erősebb csapatnak, mint a tavalyi?
De ennyit a meccsről, a továbbiakban is kemény ellenfelek jönnek majd.
Lille: Sporting (i) 0-2, Real Madrid (o) 1-0, Atletico Madrid (i) 3-1
Aston Villa: Young Boys (i) 3-0, Bayern München (o) 1-0, Bologna (o) 2-0
Manchester City: Inda (o) 0-0, Slovan Bratislava (i) 4-0, Sparta Praha (o) 5-0
Hogy mi a realitás, nehéz megmondani, 2-3 szerzett pont a minimum lenne, 4 ponttal már elégedettek lehetnénk, 4-nél több pont pedig kifejezetten bravúrosnak tűnik.
Pár szót a keret jelenlegi helyzetéről.
Kapusposzton jók vagyunk, de remélhetőleg ezt nem veszik észre a FIGC-nél és Cefre sunyi szeme sem, Pinsoglio játékára még nem vagyunk méltók.
A védelem sajnos megrogyott Bremer kidőlésével, minőségre és létszámra is bajok vannak. Cambiaso, Gatti és Kalulu a három bevethető védőnk 4 posztra, így Cabal fejlesztését gyorsítani kell, mert rajta kívü már csak Danilo és két ifista van. Télen legalább egy hátvéd kelleni fog, akár középre, akár a jobbszélre.
A középpálya közepén mennyiségre megvagyunk, a minőség sajnos itt is kétséges, mert azért Kenny, Thuram és Dugulás Luiz nem biztosíték egyelőre semmi jóra, Fagioli ingadozó, Locatelli lassan talán feltámad, Koop pedig még keresi a helyét, most éppen a J-Medicalban. Nem túl jó a helyzet, de talán a kapusposzt után itt van a legjobb helyzetben a csapat, szigorúan létszámban.
A szélsők tekintetében már nem annyira meredezik a csapat, jobbszélsőnk van 3 is, balszélsőnk meg alig, Yildiz nem igazán érzi még a posztot, Mbimbó pedig mégiscsak ifista, egyelőre a kevésbé veszélyesnek tűnő bajnokikon lehet őt próbálgatni. Télen nem ártana a balszélre valaki, mert ugyan Cambiaso is bevethető lenne ott, de akkor meg tovább rövidítenénk a védelmet, ami most elég kockázatosnak tűnik.
Csatárposzton kifejezetten vékony jégen mozgunk, Vlahovic vagy gólt szerez, vagy kutyaszar, előre nem kitalálható, hogy melyik jön éppen, Miliknek pedig már a J-Medicalba szól a lakcímkártyája. Ide is kellene valaki a télen, lehetőleg kölcsönbe, vagy olcsón, mert a nehézkes Vlahovic túlhajtása nem tűnik járható útnak, Milik pedig kétséges, hogy mikor és hogyan tud játszani a szezonban.
Összességében:
Egy kicsit szar minden. De lehetne szarabb is!
Ja, és hétvégén Inda elleni derbi. Exkluzív Prémium+ olvasóink nagyon jó beharangot olvashatnak majd. Ha nem látod majd a posztot, jelentkezz a tagság ügyében! Indáék hétközben a Fiatal Fiúk svájci fodballcsapat ellen játszottak, hétvégén meg az Öreg Hölggyel szeretnének. Perverz egy banda!
Végül itt egy szép kép Torinóból, hogy megnyugodjatok!
Juventus - Stuttgart: gólgyár vagy drámafesztivál? Ma kiderül!
NEM, ilyen hülye címet nem tudok kitalálni. A blog új irányvonala, hogy szerzőink gondolatait fogjuk Elon Musk chipjével a mesterséges intelligencia segítésére fordítani, cserébe nem kell írnunk posztokat, mert megírja a Skynet.
Ennek első puhatolózó próbálkozása ez a poszt. Teszteltem pár könnyű kérdéssel az AI-t (magyarabbul MI-t), nézzük, mi lett belőle. Ja, a végén JÁTÉK! Nehogy féltávnál abbahagyjátok!
Az elején könnyű kérdéssel kezdtem, a válasz pedig hibátlan és korrekt.
Juventus – Lazio beharang
Meccsnap - délidő
A helyzet a következő. Azzal a Cagliarival játszunk otthon, amely csapat kikapott a Napolitól, az Empolitól és a Leccétől. Tehát a déli és vagy Poli csapatokhoz szopni jár. Ezzel szemben a Juventus északi és nem Poli, azaz várjunk csak. A Juventus és a Calcio összefonódik, és a Calcio és a Calciopoli is. Tehát mivel az ellenfelek szemében a Calciopoli maga a Juventus, a Cagliari hozzánk is szopni jön. Ejjj, halász, halász, ahogy a viccben is mondja a medve cápa a halásznak.
Nade az év meccsén már innen vagyunk, lehet lesz még nagyobb győzelem is, de a szerdai fordítás hírül vitte a spártaiaknak, hogy megcselekedtük, fino alla fine.
Most is így lesz, megőrizzük az ártatlanságunkat, és ha gurítunk három gólt, akkor nyerünk.
bombahoppa Leffe barnát iszik majd és unicumot. Délelőtt szedett egy kiló vadsóskát a Dunakanyarban, délután csinál egy bolognai ragut. Nem a sóskából, mert abból sóskaszószt fog csinálni. Csendes szöszmötölés lesz egy győztes meccs után, miközben a pénteken lefőzött Imperial Stout és Märzen csendesen erjed majd a hordóban. Két külön hordóban.
Zeneajánló: The Kolors – Italodisco
Szakszerű elemezgetés és felvezetés a Leipzig-Juventus mérkőzésre
Rendhagyó módon ma egy szezonértékelő és felvezető poszt kerül vegyítésre, és mindezt egyetlen poszt áráért olvashatjátok.
Aki a meccs után olvassa, annak viszont 2 poszt árát fogjuk levonni a számlájáról.
Új és fiatal edzőnk, T. Motta eddig 3-féle eredményt ért el 7 meccsen. Vagy 3-0-ra ill. 3-1-re nyertünk, vagy 0-0-ra nyertünk. Belátható, hogy a PSV elleni meccsünk is inkább 3-0 volt, csak a végére elaludtak a srácok. Hivatalosan 3-1, de mi tudjuk, hogy nem így volt.
Egy BL-meccs nem elég sok elemzésre, így most a bajnokikon elért eredményeket próbáljuk kicsit utólag (át)értékelni.
Elsőként, találjuk ki, hogy miről szól ez a sorrend!
1. Juventus
2. Empoli
3. Napoli
4. Roma
Egyelőre ez MÉG nem a végső bajnoki sorrend, ellenben a 6 forduló után legkevesebb gólt kapó csapatok sorrendje a bajnokságban.
Ebből ugye mi 0, az Empoli 2, a Napoli és Roma 4-4 gólt kaptak.
Más is feltűnhet még ebben a listában. Pont a mögöttünk álló 3 csapat ellen játszottunk 0-0-t, azaz a jelenlegi legjobb formában lévő védelmek ellen, persze csak a sajátunk után, de persze magunkkal is 0-0-t játszanánk, ha játszanánk.
Ez alapján, egy épülő csapattal 3 ilyen eredmény nem mondható rossznak, de megnézhetjük a 6 eddigi ellenfelünk eddigi teljesítményét is.
1. forduló: Juventus-Como: 3-0
A Como elleni szezonnyító kifejezetten sima volt, könnyedén sikerült 3 gólt szerezni, míg a vendégeknek ugyanennyi kapuralövésük volt, de nem talált egyik sem. Azóta a Como egyik meccsén sem kapott 3 gólt, és csak az Udinese ellen kaptak ki 1-0-ra, a maradék 4 meccsükből kettőt is nyertek, egyet az Atalanta ellen idegenben, és már 9 lőtt gólnál járnak, jelenleg 10. helyen a bajnokságban.
2. forduló: Verona-Juventus: 0-3
A Verona már nem ennyire meggyőző, annak ellenére sem, hogy az első fordulóban eltángálták a Napolit 3-0-ra, de aztán annyira sikerült megtörni a lendületüket a 2. fordulóban, hogy azóta egyszer nyertek, az ellenünk is gyengélkedő Genoa ellen idegenben. Ellenben, a védelmünk erejét mutatja, hogy a Verona a gyengébb eredmények ellenére csak ellenünk nem szerzett gólt, 4 fordulóban is legalább 2-t lőttek.
3. forduló: Juventus-Roma: 0-0
A Roma nem kezdett túl erősen, a második fordulóban éppen az Empolitól kaptak ki otthon, de a védelmük még rendben is volt, a támadójátékuk volt inkább fakó, de még így is 6-ból 4 bajnokin szereztek gólt. Az edzőváltás nyilván megint összekapta kicsit a csapatot, de hogy ez meddig tart ki, minket nem nagyon érdekel, és nem is igazán lényeges a Juvénak. Persze ha nagyon jók lesznek és előznének, akkor persze a k*rva anyjukat.
4. Forduló: Empoli-Juventus: 0-0
Az Empoli eddig összeszedett, masszív játékkal ért el jó eredményeket, bár mindhárom hazai bajnokijuk 0-0 lett (Monza, Juventus, Fiorentina), ellenben idegenben lőttek pár gólt, így van 2 győzelmük és egy döntetlenjük is. A támadósor eddig ott sem villog, de a védelem egyben van, ez eddig a 6. helyre elég a bajnokságban, ráadásul veretlenül.
5. forduló: Juventus-Napoli: 0-0
A piszkos város csapata az első fordulós, veronai zakót leszámítva jól szerepel. Az említett pofont és a juventusi 0-0-t leszámítva csak nyertek, a maradék 4 meccsen 11 gólt lőve, így vezetik a bajnokságot, 4 meccsen még gólt sem kaptak.
6. forduló: Genoa-Juventus: 0-3
A Genoa jól kezdett, rögtön egy 2-2-vel otthon a bajnoki címet lopó Ügyész Fc. ellen, majd legyőzték a Monzát idegenben, ám utána 4 meccsen egyszer találtak be, ami egy döntetlenre lett elég a Roma ellen, a maradék 3 meccsüket elveszítették. Hogy melyik a Genoa igazi arca, nem tudni, de a formájuk egészen biztosan dögletes, így jó pillanatban játszottunk velük.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a 3 döntetlenünk nem is fest annyira rosszul, talán a Roma ellen megérte volna nagyobbat kockáztatni, de a másik két meccset a forma és egyéb tényezők alapján nem érdemes kudarcként elkönyvelni.
És a sok unalmas statisztika után térjünk is rá a Leipzig elleni meccsre.
A jelenleg éppen nem válogatott Gulácsi mellett a még válogatott Vili is pályára léphet ma, ami még nem is lenne nagy baj, de úgy tippelik, hogy rajtuk kívül még 9 játékos is kezdeni fog a németeknél, ami megnehezítheti a csapatunk dolgát. Nem csak a kezdőjátékosok mennyisége, de minősége is nehezítő körülmény, ugyanis a Leipzig védelme a bajnokságban összesen 2 gólt gyűjtött be, viszont azt is egy győztes meccsen, amikor a bajnok Leverkusent verték idegenben. A Leipzignél kevesebb kapott gólja a TOP5 bajnokságban csak egyetlen csapatnak van, a Mottasztikus zebráinknak. Ezek alapján elsőként a 0-0 jutna eszébe mindenkinek, esetleg egy egygólos meccs, de mi nem zárjuk ki a 10-0-t, illetve a 3-1-es eredményt sem.
A középpálya sem rossz nevekből áll, elég csak Xavi Simonst, illetve Ouedraogot, Nusát vagy Baumgartnert említeni, utóbbi még Forma-1-es tapasztalattal bír. Hát micsoda nevek! Hogy milyen játékosok, arról nem tudunk semmit, elég, ha a szakmai stáb tud.
A támadókból elég Openda és Sesko nevét megemlíteni, mert eddig csak ők lőttek gólt innen, Poulsen például nem. Ez persze nem a mi köpetálló Poulsenünk, ez egy másik.
A Grande blog tippje a meccsre: elhangzik majd a BL-himnusz és a játékosok igyekeznek majd olyanoknak passzolni, akiknek hasonló a mezük a sajátjukéhoz.