Elértük a határt! Talján földre lépett az igazságmenet! – 3. rész

 

Ajándék!

Vasárnap

21:05

A határhoz közeledve jobbnak láttuk, ha letérünk az útról, hátha még mindig ott vannak az őrök. Az első métereknél rögtön lerepült az egyik kerék egy bucka után, így percekig keresgéltük a kukoricásban, hogy hol lehet. Szerencsére megtaláltuk, majd megpróbáltuk visszatenni a helyére de nagyon lötyögött. Tettünk rá szigetelőszalagot, ez látszólag megoldotta a problémát. Vissza az útra!

21:11

Megint itt vagyunk a határnál. Lelassítottunk. Mikor ránk került a sor, a két fegyveres őr ránknézett, majd a kocsira...aztán megint ránk, majd megint a kocsira. A másikuk hirtelen mérges arccal ránk mutatott, majd felemelte a fegyverét. Azt hiszem, felismertek minket. Utolsó esélyként gyorsan elővettem Allegri áthúzott képét, majd feléjük mutattam. "Evil"...."Satan"......mondtam nekik. "Át kell engednetek, hogy megállítsuk!". Az őrök egyre mérgesebben néztek, mire a képre mutatva azt ordítottam: "FutballPutyin!!" Az őrök hirtelen nagyra nyitották a szemüket, majd bajtársias együttérzés ült ki az arcukra. Az egyikük átadta nekünk a fegyverét, majd intett, hogy menjünk. Megköszöntük, és indultunk. Ez veszélyes helyzet volt, de megoldottuk!

23:32

Késő éjjel van, az úton szinte senki nincs. Minden békés, csendes, sötét. Olyan álmosító. Lassan engem is elnyom az álom. VMC százados nyugodtan alszik a hátsó üléseken elterülve. Kezében Allegri áthúzott képét szorítja még álmában is. Mellettem mardel alszik szörcsögve, feje a kormányra hajtva, én pedig....MIVAN? Néhány hangos "ébredj, baszki" kiáltás közepette rázom meg mardel vállát, mire ő lapos tekintettel emeli fel a fejét a kormányról. "Megérkeztünk, vagy mi van?" kérdezte álmoskás hangon, de a következő pillanatban már észlelte, hogy ő vezet és a kormányt markolva az útra meresztette a szemét. Asszem már nem is vagyok annyira álmos.

Hétfő

08:12

Reggel kapom a hírt, hogy bombahoppa majd az olasz határnál vár minket. Remélem, megtaláljuk. Mármint a határt. Is. 

10:00

Ha már országon belül voltunk megint, gondoltuk, feltöltődünk kicsit, szóval hazamentünk.

Kedd

09:12

Újra  úton! Ha minden jól megy, ma elérünk az olasz határig, ahol felvesszük bombahoppát. Mondjuk azt nem mondta, hogy az olasz határ melyik részére gondolt.

09:38

Na! Defekt. Szerencsére senkinek nem lett baja, bár éppen a habos kakaómat ittam, amikor hirtelen fékeznünk kellett, így mardelnek új frizurája lett. Szerintem menő! Mivel pótkerék nincs, így az abroncs kapott egy kis szigetelőszalagot.

14:55

Itt vagyunk a határon, de egyetlen bombahoppa sincs itt. Üzenetekre sem reagál. Na mindegy, várunk, aztán hátha...

16:04

Régóta várunk már, de még mindig semmi hír. Ekkor azonban rövid tanácskozás után kieszeltünk egy tervet. A legközelebbi boltban (egy Tescolli nevü helyen) vettünk néhány sört, majd visszamentünk a határhoz. Párat kinyitottunk, néhányat bontatlanul hagytunk, majd a határhoz közel, a bozótosban szétszórtuk őket. Ha ez nem hozza ide bombahoppát, akkor semmi.

19:17

Egyelőre semmi, ülünk a kocsiban, néha sétálgatunk a környéken, de bombahoppa sehol. Kezd esteledni és mennünk kéne tovább!

21:17

Már majdnem elaludtunk mindhárman, amikor egy halk szisszenésre figyeltem fel. Először azt hittem, csak valami bogár, de néhány perc múlva egy újabb szisszenést hallottam, kicsivel közelebbről. Óvatosan elindultunk a hang felé, VMC százados pedig készenlétbe helyezte a telefonját. Alig pár méterre motoszkálást és nyammogást hallottunk. Amikor közelebb értünk VMC százados hirtelen bekapcsolta a telefon világítását és a hang felé fordította. Bombahoppa ijedt tekintetét láttuk, miközben mindkét kezében a csalisört szorongatta, a szája szélén pedig a riadalom miatt ottmaradt sörcseppek találtak utat az álla felé. "Hát ti meg hol késtetek?" kérdezte, miközben összeszedte söreit maga körül és elindult felénk. 14 sör volt nála, pedig mi csak 8-at tettünk ki. Fura.

22:40

A kocsiban jobban kellett helyezkedni, miután már 4-en voltunk, de pár kisebb baleset után minden rendben volt. A letört üléstámlát szigetelőszalaggal simán visszatettük. Indultunk tovább, közeledtünk Milánó felé. Igazi orkváros. Nem sok jóra számítunk ott.